Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egy új tanulmány megállapította, hogy az egészségesebb táplálkozás a középkorú felnőttek élettartamát hat-hét évvel, míg a fiatal felnőttekét körülbelül tíz évvel hosszabbíthatja meg. A kutatók számos olyan, korábbi kutatás adatait gyűjtötték most össze, amelyek mind az étrenddel és a hosszú élettartammal foglalkoztak. Emellett bevonták az úgynevezett a globális megbetegedésekkel foglalkozó Global Burden of Disease tanulmány adatait, amelyek számos ország lakosságának egészségi állapotáról adnak egyfajta összefoglalót.
A szakemberek ezeket az adatokat kombinálva tudták megbecsülni, hogy a várható élettartam hogyan változhat a gyümölcs, a zöldség, a teljes kiőrlésű gabonák, a finomított gabonafélék, a diófélék, a hüvelyesek, a hal, a tojás, a tejtermékek, a vörös hús, a feldolgozott húsfélék és a cukros italok bevitelének folyamatos változásaival.
A tanulmány szerzői ezek összevetésével képesek voltak egy „optimális" étrendet elkészíteni a tényleg hosszú élettartam érdekében, amit aztán összehasonlítottak azzal a tipikus nyugati étrenddel, amely többnyire nagy mennyiségű feldolgozott élelmiszert, vörös húst, magas zsírtartalmú tejtermékeket, magas cukortartalmú élelmiszereket, illetve előre csomagolt élelmiszereket tartalmaz, alacsony gyümölcs- és zöldségbevitel mellett.
A tudósok kutatásai szerint az optimális étrend több hüvelyesből (például babból, borsóból és lencséből), teljes kiőrlésű gabonából (zabból, árpából és barna rizsből) és diófélékből, valamint kevesebb vörös és feldolgozott húsból áll.
A kutatók emellett azt találták, hogy az úgymond optimális étrend 20 éves koruktól több mint egy évtizeddel növeli a várható élettartamot az Egyesült Államokban, Kínában és Európában élő nők és férfiak esetében.
Azt is megállapították, hogy a nyugati étrendről az optimális étrendre való átállás még 60 évesen is nyolc évvel megnövelheti a várható élettartamot. Emellett a 80 évesek várható élettartama is csaknem három és fél évvel nőhet.
De mivel az emberek nem mindig tudják teljesen megváltoztatni az étrendjüket, a kutatók azt is kiszámították, hogy mi történne, ha az emberek nyugati étrendről olyan étrendre térnének át, amely félúton van az optimális étrend és a tipikus nyugati étrend között.
Arra jutottak, hogy még ez a fajta diéta is – amelyet „megvalósíthatósági megközelítésű diétának" neveztek – még mindig megnövelheti a 20 évesek várható élettartamát, ráadásul a nőknél valamivel nagyobb mértékben.
Ezek az eredmények tehát azt mutatják, hogy a hosszú távú étrendi változtatások bármely életkorban jelentős előnyökkel járhatnak a várható élettartam szempontjából. Ám a legnagyobb pozitív hatásokat akkor érhetjük el, ha ezeket a változásokat az élet korai szakaszában kezdődjük el.
A tanulmány által készített, várható élettartamra vonatkozó becslések az étrendre és a halálozásra vonatkozó legalaposabb és legfrissebb metaanalízisekből származnak, tehát több tudományos tanulmány eredményeit egyesítik. Míg az elemzett adatok mennyisége miatt sok esetben a metaanalízisek a legjobb bizonyítékok, mégis feltételezésekre támaszkodhatnak az adatokkal, ami a tanulmányok közötti jelentős különbségek figyelmen kívül hagyását okozhatja.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a tojás és a fehér hús fogyasztásának csökkentésére vonatkozó bizonyítékok gyengébb minőségűek voltak, mint a teljes kiőrlésű gabonák, halak, feldolgozott húsok és diófélék esetében
– mondta Laura Brown, a Teesside Egyetem táplálkozás-, élelmiszer- és egészségtudományi vezető oktatója a ScienceAlert online tudományos portálnak.
És akad még néhány dolog, amit a tanulmány nem vett figyelembe. Elsőként azt, hogy az előnyök megtapasztalásához az embereknek tíz éven belül változtatniuk kellett az étrendjükön. Ez pedig azt jelenti, hogy
tudományos szempontból bizonytalan, hogy az emberek továbbra is meglátják-e az élettartamuk előnyeit, ha hosszabb ideig változtatnak táplálkozási szokásaikon.
A tanulmány továbbá nem vette figyelembe a múltbeli, esetleges rossz egészségi állapotot sem, amely befolyásolhatja a várható élettartamot. Ez azt jelenti, hogy az étrendnek a várható élettartamra gyakorolt előnyei csak egy átlagot tükröznek és személyenként eltérőek lehetnek, számos egyéb tényezőtől függően, mint például az egészségügyi problémák, a genetika és az életmód, például a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a testmozgás mennyisége.
A szakemberek által vizsgált bizonyítékok azonban továbbra is szilárdnak tekinthetők, mert számos, a témával foglalkozó tanulmányból származnak. Ezek az eredmények ugyanis komoly összhangban vannak a korábbi kutatásokkal, amelyek kimutatták, hogy
az étrend és az életmód szerény, de hosszú távú javulása jelentős egészségügyi előnyökkel járhat, beleértve a hosszú élettartamot is.
Az ehhez kapcsolódó, valamennyi mechanizmus azonban még nem teljesen világos, amely megmagyarázhatja, hogy miért javíthatja az étrend az élettartamot. Ám az az optimális étrend, amelyet a kutatók ebben a tanulmányban feltártak,
számos olyan élelmiszert tartalmaz, amelyeknek magas az antioxidáns tartalma.
Egyes emberi sejtekkel végzett kutatások pedig arra utalnak, hogy ezek az anyagok lassíthatják vagy megakadályozhatják a sejtek károsodását, ami az öregedés egyik oka. A kutatások azonban még folyamatosak ezen a területen, így egyelőre bizonytalan, hogy az étrendünk részeként fogyasztott antioxidánsoknak ugyanaz-e a hatása.
A tanulmányban szereplő élelmiszerek közül ráadásul sok gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkezik, ami szintén késleltetheti a különböző betegségek kialakulását, és ezzel az öregedési folyamatot.
