Tudja-e, hol van Budapest egyedülálló mocsárvidéke?

A 17. kerületben fekvő Merzse-mocsár páratlan természeti értékű reliktum lápvidék

Sokan nem is gondolnák, hogy a fővárosunkban is létezik egy különleges mocsárvidék. A Merzse-mocsár az egykor ingoványos vidéknek számító Pest egyik napjainkig fennmaradt maradványa, a múltban tönkretett, de 1977 óta már védelm alatt álló igazi természeti reliktum .

Páratlan vízi világ rejtőzik Budapest 17. kerületében

Budapest 17. kerületében a ferihegyi repülőtér, a rákosi vasúti pálya és az ecseri halmok által bezárt háromszög legmélyebb területén fekszik a főváros néhány megmaradt vizes élőhelyeinek egyike, Budapest legnagyobb összefüggő nádasa, a Merzse-dűlő.

A viszonylag kis területű vizes élőhely rendkívül sok növény és állatfajnak ad otthont Forrás: Kirandulastippek.hu

Az egykori Rákosi-mocsárvidék maradványa három részből, két vizes és egy erdős-ligetes vidékből áll: a Nagy-Merzse - itt van Budapest legnagyobb kiterjedésű nádasa -, a sekély mederű Kis-Merzse, amely minden évben megtelik vízzel, és a puhafás ligeterdő maradvány, a Gyolcs-rét, amely bokrok és idős nyárfák, erdei életközösségek otthona.

A 17. kerületben fekvő Merzse-mocsár páratlan természeti értékű reliktum lápvidék Forrás: Kirandulastippek.hu

Mivel a Kis-Merzsében mindig van víz, az élővilág itt átvészelheti a Nagy-Merzse esetleges kiszáradását.

Az igen biodiverz és számos ritka, védett állat illetve növényfajnak, növénytársulásoknak otthont adó terület földtani viszonyait a Duna V. terasza építette fel. A felső pleisztocén időszakban a Visegrádi-hegység és a Börzsöny közt lelassuló Duna lerakta kavicsos, iszapos, homokos hordalékát, homokkúp-síkságot hozva létre ezzel.

A Merzse-mocsár egészen különleges vizes élőhely a főváros határában Forrás: Wikimedia Commons/Kapeter 77

A magaslatokon erdős homok - és löszdombok,

a mélyedésekben pedig nedves mocsarak, lápok, ligetes rétek, gazdag vízi világok jöttek létre, ezek maradványa a Merzse.

Vízáteresztő kavics- és homokrétegre települt az öntésiszap, illetve az öntésanyag. Ezek az üledékek vízzáró réteget képeznek, így az ezzel fedett süllyedékek felszínén megmarad a víz. Korábban ezt a vízzáró réteget megkotorták, ami miatt a víz elfolyt.

A vizes területeket ligeterdők övezik Forrás: Szomor Anikó

Szerencsére azonban a terület természetvédelem alá helyzésének és az esőzéseknek köszönhetően helyreállt a vízháztartás. Az öntésiszap egyébként még ma is képződik. A porózus szerkezetű, törmelékes, üledékes eredetű kőzet a vizet gyorsan átengedi.

Az utolsó pillanatban sikerült megmenteni a különleges ökoszisztémát

A Rákos-mocsárvidéknek egykor igen volt nagy kiterjedése, de az újkorban a mezőgazdasági művelés miatt gyakorlatilag megsemmisült, csak néhány kisebb vizes reliktum-területe maradt fenn.

A Rákosi-mocsárvidék igen gazdag élővilággal rendelkezett Forrás: Wikipedia

Az aszályos években a kisebb-nagyobb mocsaras tavak rendszeresen kiszáradnak, de ez normális és helyreáll az eredeti állapot, kivéve ha a kiszáradás antropogén eredetű, mert ilyenkor előfordul, hogy az emberei bevatkozás miatt végleg kiszárad az érintett terület.

A védett területet mezőgazdasági művelés alatt álló földek határolják Forrás: Szomor Anikó

A Merzse-dülő az elmúlt évtizedekben többször is kiszáradt az aszály, illetve a repülőtér terjeszkedése, a mezőgazdasági vízelvezető árkok építése, a csatornázás és egyéb más környezetkárosító hatások miatt.

Az igen kicsire összezsugorodott terület mára már stabilizálódott, de továbbra is kitett a környezetszennyezésnek.

Az intenzív művelésű szántóföldek (repce, rozs, kukorica) valamint telepített erdők (akác, nyár, tölgy) közelsége kemikáliákkal és invazív fajokkal veszélyeztethetik ezt az egyedül álló ökoszisztémát, amihez még a zaj és a fényszennyezés is társul.

A Merzse-mocsár szemkápráztató növényritkaságai

A területen 4 haraszt, 131 kétszikű és 51 egyszikű faj él. Nádasok, bokorfüzesek, fűz-nyár ligeterdők, száradó kékperjés láprét és kaszálórét biotópok vannak itt. A régebbi leírásokban szerepelnek még úszólápok is, de a jelentős vízsüllyedés miatt ezek mára már rögzültek.

A Merzse-mocsár egyik védett virágos növénye a budai imola Forrás: Wikimedia Commons/ Walter Pfliegler

Az itt élő ritka és védett növényekre példa a budai imola (Centaurea sadleriana) és a szúnyoglábú bíbircsvirág (Gymnadenia conopea), a keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium), a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), és a mocsári kosbor (Orchis laxiflora).

A Merzse-mocsár sok különleges virágos növény élőhelye Forrás: Wikimedia Commons/ Walter Pfliegler

Tavassszal a vizesebb helyeken megfigyelhetjük a sárga nőszirmot (Iris pseudacorus) a szárazabb, homokosabb helyeken pedig a fürtös gyöngyike (Muscaria racemosum) szépen virágzó példányait. A degradáció miatt a gyepekről sajnos már eltűntek az orchideafajok, viszont a Merzse tölgyesében megtelepedett egy korábban itt nem élő orchideafaj, a kardlevelű madársisak (Cephalanthera longifolia).

Gazdag rovarvilág, mocsári teknős, tarajos gőte és más ritkaságok

Igen gazdag rovarvilág lakja a vidéket, feltűnő a nappali lepkék nagy egyed- és fajgazdagsága, amelyek közül érdemes megemlíteni például a vérfű-hangyaboglárka lepkét (Maculinea teleius), farkasalmalepkét (Zerynthia polyxena), vagy a fecskefarkú lepkét (Papilio machaon).

Vérfű-hangyaboglárka lepke Forrás: Wikimedia Commons/PJC&Co

A számos ritka rovajfajra példa a bőrfutrinka (Carabus coriaceus), a kékfutrinka (Carabus intricatus) vagy a szalmacincér (Calamobius filum). A hangyákhoz kötődő, obligát, szociális- parazita életmódjukról ismert hangyaboglárkák (Maculinea spp.) napjainkban az európai természetvédelem „zászlóshajó" fajai közé tartoznak, így élőhelyeik megőrzésére hazánkban is nagy hangsúlyt fektetnek.

A kékfutrinka a Merzse-mocsár nagyobb termetű bogarai közé tartozik Forrás: Wikimedia Commons/: Monika Betley

A nedves gyepterületeken élő vérfű hangyaboglárka élőhelykezelésének bonyolult jellege miatt a lepkéknek speciális élőhelyigényeik vannak

és állományváltozásuk jól jelzi az élőhelyükön végbemenő változásokat.

Emellett egyes vizsgálatok tanúsága szerint a Maculinea fajok jelenléte egy adott élőhelyen nagy biológiai sokféleséget jelez.

A mocsár vizeiben előfordul a rendkívül ritka réti csík is Forrás: Wikimedia Commons/Tiit Hunt

Néhány évtizeddel ezelőtt a merzsei vízrendszerben réti csík (Misgurnus fossilis) és lápi póc is előfordult, de a kétéltűek számára ugyancsak kiemelkedően fontos élő- és szaporodó hely a Merzse-mocsár.

A tarajos gőte is honos kétéltű fajnak számít Forrás: Wikimedia Commons/Rainer Theuer

Kora tavasszal megjelennek az itteni vizekben a pettyes gőte (Triturus vulgaris ) és a tarajos gőte (Triturus cristatus), a zöld levelibéka (Hyla arborea) és a barna ásóbéka (Pelobates fuscus), a barna varangy (Bufo bufo), a barna ásóbéka ( Pelobates fuscus), a vöröshasú unkák (Bombina bombina) és a kecskebékák (Rana esculenta) egyedei.

A Merzse-mocsárban az egyetlen hazai és ritka teknősfaj, a mocsári teknős is megfigyelhető Forrás: Wikimedia Commons/Dudva

A hüllők közül élnek itt vízisiklók (Natrix natrix) és mocsári teknősök (Emys orbicularis), a szárazabb réteken jelentős fürge gyík (Lacerta aglis) és zöld gyík (Lacerta virdis) populáció honos.