Az akusztikus neurinóma ugyan nem okoz áttétet, jóindulatú daganat, de a kezelésével mégis fontos mielőbb foglalkozni. Ha elhanyagoljuk, a daganat méretének növekedésével egyre nagyobb nyomást gyakorol a környezetére és így újabb tünetek jelennek meg. A jellegzetes féloldali hallásromlás mellett egyensúlyzavarok, szédülés, az érintett oldalon fülzúgás, esetleg fül- és fejfájás is jelentkezhet.
Dr. Kiss Sándor elmondta, hogy a daganat növekedése lassú folyamat, így a súlyosabb tünetek megjelenéséig akár évek is eltelhetnek. Idővel nyelészavar is kialakulhat és megjelenhetnek a koponyaűri nyomásfokozódás általános tünetei: látászavar, hányás és tudatzavar.
A betegség kialakulásának okai pontosan nem ismertek, újabb vizsgálatok szerint a tartós zajártalomnak szerepe lehet benne. Erre világított rá az a korábbi, amerikai és svéd kutatók által végzett kutatás is, amelyben 146 akusztikus neurinómával élő beteg adatait hasonlították össze a kontroll csoport 564 egészséges tagjával.
Megfigyelték, hogy a rendszeres, 80 decibel feletti zajterhelés egyértelműen hozzájárult a betegség megjelenéséhez. A munkahelyi zajterhelés épp olyan kockázati tényező, mint a túl hangos zenehallgatás. A rizikó azonban csökkenthető zajvédők használatával. Hiába emelte ugyanis ötévnyi rendszeres erős zajterhelés 1,5-szeresére a hallóideg daganat kialakulásának esélyét, a füldugót vagy fülvédőt viselők körében mégsem emelkedett a kialakulásának kockázata.
A hallóideg daganat korai stádiumban műtéti úton nagy eséllyel nyom nélkül gyógyítható. Ha csak későn ismerik fel, a nagyfokú kiterjedése miatt a műtét nehézkessé vagy lehetetlenné válhat, idegrendszeri maradványtünetekkel járhat. Már egy egyszerű hallásvizsgálat is közelebb vihet a diagnózishoz, de a kontrasztanyaggal végzett belső fül MR megbízható eredményt ad. A korai diagnózisban a BERA vizsgálat is segíthet, mely jól feltérképezi funkcionálisan a hallópálya egészét.
(Forrás: Fül-orr-gége Központ
www.fulorrgegekozpont.hu)