Tudjuk, hogy változnunk kéne, mégsem tesszük

Tudjuk, hogy változnunk kéne, mégsem tesszük: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentése szerint egy rövid időablak áll előttünk, amíg megmenthetjük azokat az ökoszisztémákat és fajokat, amelyekkel együtt nőttünk fel, és amelyek kultúránk központi elemei, és nyelvünk alapját képezik.

Tudjuk, hogy változnunk kéne, mégsem tesszük: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentése szerint egy rövid időablak áll előttünk, amíg megmenthetjük azokat az ökoszisztémákat és fajokat, amelyekkel együtt nőttünk fel, és amelyek kultúránk központi elemei, és nyelvünk alapját képezik. - írja a Kék Bolygó Alapítvány közösségi oldalán.

Mi a helyzet most, és merre haladunk?

Az emberiség közel fele már most veszélyzónában él.

A városokban él a világ népességének több mint fele. Ezeket egyre sűrűbben sújtják villámárvizek és hőhullámok.

A tengerszint emelkedése miatt egymilliárddal több partvidéken élő ember kerülhet veszélybe, mint most.

Még a mi életünkben eltűnhet a kulturális örökségünk olyan fontos helyszíne, mint Velence.

Magyarország is sérülékeny területen fekszik.

Tudjuk, hogy változnunk kéne, mégsem tesszük: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentése szerint egy rövid időablak áll előttünk, amíg megmenthetjük azokat az ökoszisztémákat és fajokat, amelyekkel együtt nőttünk fel, és amelyek kultúránk központi elemei, és nyelvünk alapját képezik. Forrás: https://www.facebook.com/kekbolygoalapitvany/photos/a.128869301853693/721934455880505/

Mit tehetünk?

Be kell fejezni a szénipar, valamint az olaj- és a gázipar finanszírozását. Az OECD országaiban 2030-ig ki kell vezetni a szenet a gazdaságból.

A városokban légkondicionálók felszerelése helyett növényeket kellene ültetni: a párologtató, árnyékot adó és oxigént termelő növényekkel hatékonyan küzdhetünk a hőszigetek ellen.

Az egészséges ökoszisztémák ellenállóbbak az éghajlatváltozással szemben, ezek biztosítják az emberiség számára az élelmiszert és a tiszta vizet.

Ha a Föld területének 30-50 százalékát természetes állapotban sikerül tartani, akkor a széntárolási kapacitásuk segíti a fenntartható fejlődést.

A félmegoldások nem jöhetnek többé szóba – állítja Hoeszung Lee, az IPCC elnöke.

„Ez a cselekvés évtizede, ha meg akarjuk fordítani a dolgokat" – tette hozzá Debra Roberts professzor, a szervezet másik társelnöke.

(Forrás: Kék Bolygó Alapítvány: https://kekbolygoalapitvany.hu)