A Vezúv kitörése után Pompeijt, a Herculaneummal és a környező villákkal együtt négy-hat méteres vulkáni hamu és habkő temette maga alá. A Laboratoriet för Digital Arkeologi, a Lundi Egyetem Bölcsészettudományi Laboratóriumának kutatói az úgynevezett Pompeii Project-tel együttműködve most egy virtuális valóság-környezetet építettek fel annak bemutatására, hogy a vizuális figyelem mennyire fontos szempont volt a római építészetben.
A munka és a napi tevékenységek láthatóan keveredtek a nap folyamán
– mondta Danilo Marco Campanaro, a Lundi Egyetem PhD-jelöltje és a kutatás társszerzője a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A ház úgymond kommunikált az emberekkel, a tulajdonos és családja személyes hatalmáról, illetve státuszáról.
A római háztervezés ezen elemének tanulmányozása azonban kihívást jelentett a szakemberek számára. Tudták ugyanis, hogy
az évszázados elhanyagoltság, az időjárás és a vulkánok által okozott károk számos szemet gyönyörködtető árnyalatot rejtettek a rómaiak otthonaiban.
A modern számítógépes rekonstrukció segített rávilágítani erre a kérdésre, ám Danilo Marco Campanaro és Dr. Giacomo Landeschi, a Lundi Egyetem munkatársai még egy lépéssel tovább ment.
Az Antiquity tudományos folyóiratban publikált kutatásaik térelemzést és szemmozgás-követést alkalmaztak az önkéntesek megfigyelésére, miközben azok egy római házat fedeztek fel a virtuális valóságban.
A szemmozgást rögzítő technológia és a virtuális valóság példátlan lehetőségeket kínál az ősi terek vizuális minőségének felmérésére
– mutatott rá Dr. Giacomo Landeschi. – Lehetővé tette számunkra, hogy olyan kísérleteket hajtsunk végre, amelyek során mérjük az önkéntesek vizuális figyelmét, miközben azok körbejárták a házat, és nyomon követhettük, mi keltette fel az érdeklődésüket.
Az önkéntesek az úgynevezett Görög Epigrammák Házának virtuális rekonstrukcióját kutatták, amely egy lenyűgöző, egykor pazar freskókkal díszített otthon volt Pompeji északkeleti részén, ám a Vezúv kitörése során 79-ben elpusztult.
A házat 3D-ben modellezték a felújított festményekkel, és importálták egy videojátékba, hogy a virtuális valóságban (VR) fedezhessék fel.
A tanulmány eredményei megmutatják, hogyan mozgatta meg a ház tulajdonosa a látogatók érzékszerveit, miközben üzenetet közvetített a házban élők erejéről és gazdagságáról. A most publikált kutatás a szakemberek szerint tovább növeli a rómaiak által házaik tervezése során alkalmazott építészeti trükkök egyre növekvő listáját.