Vörös és bíbor mikrobák adják Ausztrália rejtélyes rózsaszínű tavának a színét

Légikép a Hillier-tóról Ausztráliában

DNS szekvenálás megmutatta, hogy egy Nyugat-Ausztrália melletti szigeten lévő ragyogó rózsaszínű tó színét egy sókedvelő baktérium-alga keveréktől kapja.

Elképesztő látványt nyújt a "Barbie-rózsaszín" ausztrál tó

Régóta rejtély a Nyugat-Ausztráliában fekvő tó szokatlan "rágógumi" rózsaszínű színárnyalata, amit egy új kutatás szerint baktériumok és algák sajátos keveredése okozza. A Hillier-tó Nyugat-Ausztrália déli partja mellett lévő Middle-szigeten található.

A tó 600 méter hosszú, 250 méter széles, és különösen sós,

körülbelül nyolcszor sósabb, mint az óceán. Scott Tighe-t, a Burlingtonban lévő Vermont Egyetem munkatársát akkor kezdte el érdekelni a Hillier-tó, amikor egy televízió műsorban látta az extrém színű tavat.

Légikép a Hillier-tóról Ausztráliában Forrás: https://www.newscientist.com/article/2311507-red-and-purple-microbes-give-australias-mysterious-pink-lake-its-hue/

Tighe társalapítója az Extreme Microbiome Project-nek, egy olyan nemzetközi együttműködésnek, ami a különleges környezeteket profilozza genetikailag abból a célból, hogy új és érdekes mikrobákat fedezzenek fel. Tighe összeállt a Brisbane-ben működő mikrobás genomika vállalat, a Microba munkatársával, Ken McGrath-tal, akivel együtt felkereste a Hillier-tavat, hogy víz- és üledékmintákat gyűjtsenek.

Az Extreme Microbiome Project tudósa, Stefan Green mintát vesz a Türkmenisztánban a Darvaza-gázkráterből. Forrás: https://www.newscientist.com/article/2311507-red-and-purple-microbes-give-australias-mysterious-pink-lake-its-hue/

Tighe, McGrath és kollégáik metangenomikával analizálták a begyűjtött mintákat, egy olyan módszerrel, amely az egyetlen környezeti mintában lévő összes DNS-t egyszerre szekvenálja. Nagyteljesítményű számítógépek segítségével aztán elkülönítették az egyes mikrobák genomjait. Analízisük megmutatta, hogy a Hillier-tó majdnem 500 különféle extremofilt - extrém környezetekben virágzó organizmust - tartalmaz, ideértve a baktériumokat, az archaeákatt, az algákat és a vírusokat is. Az itt azonosított legtöbb extremofil olyan sókedvelő (halofil) organizmus, ami jól tolerálja a magas sószinteket.

Nemcsak a színes tavat, hanem a "pokol kapuját" és más extrém környezeteket is vizsgálnak

Ezek között számos színpompás mikroba akad, mint amilyen a vörös-narancs színárnyalatú bíbor kénbaktérium (Salinibacter ruber), és a Dunaliella salina fajnevű vörös színű alga. E mikrobák keveréke, és talán még más fetárásra váró egyéb körülmények okozzák a Hillier-tó szokatlan színét, mondja Tighe. A kutató szerint az ok, amiért ezek a mikrobák ennyire színesek lehetnek az, hogy a karotinoidok, vagyis a bíbor, a vörös valamint a narancs pigmentek, amiket tartalmaznak,

bizonyos védelmet nyújtanak az extrém sósság ellen.

Néhány a Hillier-tóban felfedezett mikroba újnak tűnik a tudomány számára, de még az alapos meghatározásuk hátra van.

Az Extreme Microbiome Project kutatói, Scott Tighe és Sarah Johnson mintát veszenek az Antarktisz Száraz-völgyeiből. Forrás: https://www.newscientist.com/article/2311507-red-and-purple-microbes-give-australias-mysterious-pink-lake-its-hue/

Az Extreme Microbiome Project tudósai mintát vettek más extrém környezetekből is, mint például a Türkmenisztánban lévő Darvaza gázkráterből, ami úgy is ismert mint a "pokol ajtaja", de vizsgálták az antarktiszi Száraz-völgyet, vagy Nyugat-Grönland partjai melletti az óceáni aljzat alatt 3,5 kilométerre fekvő sós tavakat és a Movile-barlangot is Romániában.

Az Extreme Microbiome Project tudósa, Samantha Joye mintát vesz egy mélyóceáni sóstó medencéből az Alvin tengeralattjáróban a Mexikói-öbölben. Forrás: https://www.newscientist.com/article/2311507-red-and-purple-microbes-give-australias-mysterious-pink-lake-its-hue/

A csapat most azt tervezi, hogy mintát vesz a toxikus forró forrásokat tartalmazó Danakil-süllyedékből Etiópiában, és a Varázs-tóból Ausztráliában, amely „olyan savas mint az akkumlátorsav"- nyilatkozta Tighe a további kutatási terveikről.

(Forrás: New Scientist)