A ma élő magyarság őseinek Kárpát-medencei jelenléte több ezer éve folyamatos

A Kárpát-medence műholdas felvételen. A medence aljzatot zömében tengeri üledékes kőzetek építik fel

172 ősi és ma élő populáció új, 16.000 mitogenomból álló adatbázisát hozták létre, és vizsgálták ezek kapcsolatrendszerét mesterséges intelligencián alapuló módszerrel. Az új algoritmus minden haplocsoport-összefüggést felismer, függetlenül a korreláció hátterében álló folyamat időpontjától.

Egy új módszertani cikket tettek közzé a Molecular Genetics and Genomics szaklapban a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatói.

Új számítási módszerek kidolgozása

A mesterséges intelligencián alapuló populációgenetikai módszer egy újszerű megközelítéssel képes kimutatni az egykori és mai népességek származását és rokonsági viszonyait az anyai vagy apai öröklődésű haplocsoportok eloszlásából. A mesterséges intelligencián alapuló algoritmus önállóan képes csoportosítani a hasonló eloszlást mutató népességeket, majd kiszámítja az eloszlás középpontját (központi vektorát). A szerzők kimutatták, hogy a központi vektor jó közelítéssel azonosítja azokat az ősi populációkat, melyek keveredéséből a mai népességek eredeztethetők. A módszerrel nemcsak az egykori keveredések forrásai azonosíthatók, de kiszámíthatók a keveredés arányai is.

A Kárpát-medence megbonthatatlan egysége

A szerzők a módszert a Kárpát-medence egykori és mai népességeinek vizsgálatára alkalmazva azt találták, hogy a mai populáció túlnyomó többsége egy rézkori (Kr. e. 4500-Kr. e. 2800) - bronzkori (Kr.e. 2800-Kr.e. 700) alapnépességre vezethető vissza, míg a keleti sztyeppei régióból érkező bevándorlások a jelek szerint kisebb genetikai hatást gyakoroltak a tizedik-tizenegyedik századi népességre.

A Kárpát-medence műholdas felvételen. A szerzők a módszert a Kárpát-medence egykori és mai népességeinek vizsgálatára alkalmazva azt találták, hogy a mai populáció túlnyomó többsége egy rézkori (Kr. e. 4500-Kr. e. 2800) - bronzkori (Kr.e. 2800-Kr.e. 700) alapnépességre vezethető vissza Forrás: ESA

Ez az eredmény egybevág a Magyarságkutató Intézet kutatói által jegyzett korábbi közlemény eredményével, melyben azt találták, hogy a 10-11. századi köznépi temetők népessége elsősorban a korábbi helyi népességet képviseli. Korábbi publikációnkban megállapítottuk, hogy a 10-11. századi köznemesek többsége valószínűleg a Kárpát-medence helyi lakosságát képviseli, amely természetes módon keveredett, abba beolvadtak a keletről (vissza)érkező csoportok, köztük Árpád magyarjai és a vele érkező törzsek.

A közös gyökerek a zenében is tetten érhetők

Az új módszer nemcsak a genetikai öröklődés követésére alkalmas, hanem többek között a népzenei dallamok rokonsági viszonyainak feltárására is, azok jellegzetes dallam- és ritmusszerkezete alapján. Juhász Zoltán és munkatársainak eljárása alkalmas a népzenei és genetikai párhuzamok kimutatására is, hiszen a jellegzetes zenei motívumok terjedése minden bizonnyal egykori népességmozgások következménye.

A publikációt Török Tibor, Maár Kitti, Varga István Gergely és Juhász Zoltán kutatók jegyzik.