A szakemberek meg akarták vizsgálni, hogy az emberek szerte a világon azonos szagérzékeléssel rendelkeznek-e, és ugyanazokat az illatokat szeretik-e, vagy mindez inkább egy kulturálisan tanult dolog.
A szagok és illatok érzékelését a tudomány hagyományosan kulturálisnak tekinti, de megmutathatjuk, hogy a kultúrának nagyon kevés köze van hozzá
– mondta Artin Arshamian, a svéd Karolinska Intézet idegkutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak.
A kutatók messzire utaztak, hogy több kulturális környezetben végzett terepmunka adatait gyűjthessék össze: ezek különböző megélhetési módokat képviseltek Thaiföldön, Mexikóban, Ecuadorban és az Egyesült Államokban, és kiterjedtek többek között sivatagokra, trópusi esőerdőkre, hegyvidéki éghajlatra, tengerparti régiókra.
A résztvevők között számos vadász-gyűjtögető csoport, valamint több mezőgazdasági termelő közösség és egy csoport New York-i alany volt.
A résztvevők minden meglátogatott helyen – összesen több mint 280 személy – tíz véletlenszerű, tollszerű szagkiosztó eszközt kaptak. Megkérték őket, hogy szagolják meg mindegyiket, majd rendezzék sorba azokat, a legkellemesebbtől a legkellemetlenebbig.
A legkellemesebb illat általában véve a vanillin (a vaníliakivonat fő összetevője), míg a következő legnépszerűbb az etil-butirát volt
(amelynek gyümölcsös illata van és gyakran használják ízfokozóként gyümölcsízű ételekben). A harmadik helyre a linalool került, aminek virágillata van.
A Current Biology tudományos szaklapban publikált tanulmányban a legkevésbé népszerű szag az úgynevezett izovalersav lett, amelyről ismert, hogy csípős, kellemetlen szagú, és ami a sajthoz, szójatejhez és izzadsághoz köthető.
A közkeletű vélemény alapján az emberek szagok kellemességének besorolása a kulturális hagyományaikat, személyes érzékenységüket és egyetemes preferenciáik keverékét tükrözi. E hatások mértéke eddig azonban tisztázatlan maradt.
Arshamian csapata most úgy találta, hogy a kulturális hagyományok befolyása csak csekély szerepet játszik az emberek szagpreferenciájában,
a szagok vegyérték-rangsorai erősen és pozitívan korrelálnak az összes mért kultúrában. Más szavakkal: míg az emberek különbözőképpen rangsorolhatják és teszik is a különböző szagokat-illatokat, a megfigyelt eltérések nagy része személyes preferencia kérdése, nem pedig a kultúra tükröződése.