Ezeket az ezer éves tárgyakat egyfajta kézigránátokként használhatták

Akár robbanóanyagokat is rejthettek

A 11–12. századi Jeruzsálemből származó ősi kerámiaedények új elemzése alátámasztja azokat a korábbi feltételezéseket, amelyek szerint ezek egy részét ősi „kézigránátként" használták a keresztes hadjáratok idején.

Az edényeket sokrétűen használták fel

Ilyen, gömbkúp alakú régészeti leletek megtalálhatók a világ múzeumaiban, és a folyadékhordástól a pipaként való működésig számos dologgal összefüggésbe hozhatók a szakemberek szerint.

Sokoldalúságuk és sokrétű felhasználásuk jól dokumentált, és az új elemzés újabb bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az egyik funkciójuk a robbanóanyagok szállítása lehetett.

A négy edényszilánkot 1961 és 1967 között, Jeruzsálem fallal körülvett óvárosában, az Örmény Kertben fedezték fel, és eddig az Ontariói Királyi Múzeumban őrizték. A lelet legutóbbi elemzésében a szakértőknek sikerült megvizsgálniuk a bennük található maradványokat és megállapították, hogy az egyik edényben valami olyasmit találtak, ami robbanóanyagnak tűnik.

Ezekben a kerámiaedényekben számos dolgot tárolhattak Forrás: Rogers Fund, 1940/Public Domain

Ez a kutatás megmutatta ezeknek az egyedülálló kerámiaedényeknek a sokrétű felhasználását, amelyekben ősi robbanószerkezetek is rejtőzhetnek

– mondta Carney Matheson, az ausztrál Griffith Egyetem molekuláris régésze a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A keresztes hadjáratok idején ilyen „gránátokat" dobhattak le a hajókról, amelyek hangos zajokat és erős fényvillanásokat keltettek.

Különféle kémiai tesztek során a tudósok azt találták, hogy a másik három edény valószínűleg olajokat, illatosító anyagokat és gyógyszereket tartalmazott. Ez megegyezik azzal, amit az ilyen tárolóktól „elvárnánk".

A negyedik edény – egy nagyon vastag falú, díszítés nélküli kőedény – olyan maradványokat tartalmazott, amelyek vegyi tárolás vagy vegyi robbanóanyagok lehetőségére utaltak.

A szakemberek kimutatták a kén, a higany és a magnézium jelenlétét abban, mindegyik magasabb szinten, mint a többi edényben és a környező talajban.

Tovább gondolják a „gránát hipotézist"

A korábbi kutatások azt sugallták, hogy a negyedik edényhez hasonló edényekben puskapor (más néven fekete por) lehetett, amelyet Kínában találtak fel a 9. században. A PLOS One tudományos szaklapban publikált, új tanulmány mögött álló csapat azonban úgy gondolja, hogy a vegyi keverék egy másik fajta robbanóanyagra utalhat.

Ez a kutatás kimutatta, hogy ez nem fekete por, hanem valószínűleg egy helyben feltalált robbanóanyag

– mutatott rá Matheson. – De nem zárjuk ki a negyedik edény más lehetséges felhasználási lehetőségeit sem: esetleg egy lámpa tüzelőanyag-forrása, vagy egy olajtartály is lehetett, amiben zsírsavak is jelen voltak.

Akár robbanóanyagokat is rejthettek Forrás: Robert Mason, Royal Ontario Museum

Hozzátette: a „gránát-hipotézist érdemes tovább gondolni", nem utolsósorban az edény alakja, mérete és vastagsága miatt is.

Ahogy arra a tanulmányban a szakemberek rámutattak, a csatákról szóló történelmi beszámolók – beleértve Jeruzsálem 1187-es ostromát is – megemlítik a korabeli kézigránátokhoz hasonló fegyverek használatát;

sőt, a jelen tanulmányban vázolthoz hasonló emlékeket máshol is találtak. Így ez egy újabb bizonyíték lehet a kutatók számára, akik szeretnék megérteni, hogyan zajlottak a háborúk évezredekkel ezelőtt.