Szervezetünk működését többek között hormonok irányítják. Minden hormonnak megvan a maga szerepe, funkciója, így fontos, hogy megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésünkre, máskülönben hiányállapotok lépnek fel. Természetesen ennek fordítottja is igaz, hiszen ugyanolyan nagy problémákat okozhat az, ha valamiből túl sokat termel a szervezet. Így van ez a növekedési hormonnal is, hiszen ugyanúgy gondokat okoz nagy mennyisége, mint ha túl kevés van belőle.
Az akromegália ritka, ám súlyos egészségi állapot, amely akkor fordul elő, amikor a szervezet túl sok növekedési hormont (GH) termel. 1 millió emberből körülbelül 125-öt érint. Az akromegália bármely nemnél és életkorban előfordulhat, de gyakran középkorúaknál kerül diagnosztizálásra (gyermekeknél ez gigantizmus) Az extra mennyiségű GH túlzott növekedést okoz a csontokban és a test lágyszöveteiben. Az állapot leginkább a karokat, lábakat és az arcot érinti, a csontok deformálódnak.
Ha a kórkép a serdülés előtt alakul ki, óriásnövést gigantizmust okoz, ha a serdülés után, akkor a csontvégek (és belső szervek) válnak vaskosabbá és nagyobbodnak meg- magyarázza a professzor.
Hátterében majdnem mindig az agyalapi mirigy jóindulatú daganata (adenoma) áll, amely a túl sok GH hormon termelését generálja. Az agyalapi mirigy más hormonokat is termel, így az adenoma több zavart is kiválthat.
Az akromegália gyakori tünetei a következők:
• megnagyobbodott/deformálódott csontok az arcban, a lábakban és a kezekben
• hordó alakú mellkas
• túlzott szőrnövekedés nőknél
• megnagyobbodott nyelv
• kiemelkedő szemöldökcsont
• duzzadt és fájdalmas ízületek, csontok
• mély hang
• alvási apnoe
• erős izzadás
• megvastagodott bőr
• nőknél rendszertelen havi vérzés
Az akromegália tünetei lassan kezdődnek, így először nehéz észrevenni őket. Vannak, akiknek csupán az tűnik fel, hogy a gyűrűjüket túl szorosnak érzik.
Vérvizsgálattal meg lehet állapítani, ha túl sok a GH, ám ez nem mindig ad pontos információt, mivel a hormon szintje a nap folyamán ingadozik. Éppen ezért mellette glükóz tolerancia tesztet rendelhet el az orvos. Ehhez a teszthez 75 gramm glükózt kell inni, majd ellenőrizni kell a vér GH-szintjét. Ha szervezete normális szintű GH-t választ ki, az emelkedett vércukor szint hatására szervezete elnyomja a GH koncentrációt. Azonban az akromegáliában szenvedők továbbra is magas GH-szintet mutatnak. Az orvosok emellett az ún. inzulinszerű növekedési faktor 1 (IGF-1) nevű fehérjét is tesztelhetik. Az IGF-I szint az integrált GH elválasztást jelzi, ma a biokémiai kórismézés során ennek meghatározása az alapvizsgálat.
Az agyalapi mirigyben (hipofízisben) levő daganat méretét MRI vizsgálat révén állapítjuk meg.
A terápia során kulcsfontosságú az adenoma sebészeti eltávolítása. Általában gyors és hatékony megoldás a GH-szint csökkentésében, ami javíthatja a tüneteket- mondja prof. Góth Miklós, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa. Ha a műtét nem megfelelően hatékony vagy kontraindikált, a következő kezelési lehetőség a gyógyszeres terápia. Ilyen gyógyszerek:
• szomatosztatin analógok
• GH receptor antagonisták
• dopamin agonisták
Az akromegália lehetséges szövődményei
Ha nem kezelik, az akromegália súlyos egészségügyi problémákat okozhat.
• látásvesztés
• méhmióma
• carpalis alagút szindróma
• alvási apnoe
• vastagbél polipok
• golyva (pajzsmirigy megnagyobbodás)
• 2-es típusú diabétesz
• ízületi gyulladás
• szívbetegség, különösen a szív megnagyobbodása
• magas vérnyomás
(Forrás: Budai Endokrinközpont: https://www.endokrinkozpont.hu)