Még Napóleonnak is szembe kellett néznie egy húgyúti fertőzéssel a rettegett kórokozó miatt. Ezek a hírhedt paraziták schistosomiasisnak vagy más néven bilharziázisnak nevezett állapotot okoznak, és a helyzetet még tovább rontja, hogy
a Schistosoma nemzetségben nem egy, hanem több mint fél tucat olyan faj található, amelyek az embert támadják.
A fertőzés a Schistosoma lárvákkal terjed, amelyek a szennyezett vízzel jutnak a szervezetbe. A lárvák behatolnak gazdaszervezetbe, majd a véráramon keresztül eljutnak a májba, a belekbe, a húgyutakba és a test különböző részeibe. A schistosomiasis gyakori tünetei közé tartozik a bőrviszketés, a gyomorfájás és a hasmenés.
A fertőzés a későbbi szakaszaiban azonban további, súlyos egészségügyi problémákat okozhat, mint például a máj megnagyobbodását, haematuriát (véres vizelést), prosztatafertőzést, hólyagfibrózist és meddőséget.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint már több mint 230 millió schistosomiasis esetet jelentettek a betegség 1851-es felfedezése óta. Ráadásul ez az egyetlen olyn parazita okozta betegség, amely több életet érintett, mint a malária. Szerencsére a fertőzés könnyen kezelhető egy parazitaellenes gyógyszerrel.
Ez a spagettiszerű fonálféreg parazita első ránézésre ártalmatlannak tűnhet, de nem az. A kórokozó akkor terjed, amikor valaki olyan vizet iszik, amely Dracunculus medinensis lárvát tartalmazó vízibolhákkal szennyezett.
A betegséget súlyosbítja, hogy tünetei általában csak egy évvel a fertőzés után jelentkeznek, amikor a lárva már kifejlett lesz,
ekkor pedig a dolgok nagyon gyorsan rosszra fordulhatnak.
A kifejlett fonálféreg akár száz centiméter hosszúra is megnőhet, miközben gyorsan szaporodik, hogy hólyagokat okozva kitörjön a fertőzött személy bőrén át. A beteg fájdalmas és égető érzést érez ezeken a területeken, ezért ezeket gyakran vízzel borogatja, ami a hólyagok szétrepedését és a parazita lárvák kiszabadulását idézi elő. A hólyagos sebekből a kifejlett parazita pár hét múlva kezd el kibújni, és csak ekkor lehet kis pálcikával kihúzni.
Mindez súlyos, életveszélyes bakteriális fertőzéseket okozhat.
Meglepő módon egyelőre egyetlen modern gyógyszer vagy vakcina sem képes igazán kezelni ezt a fertőzést. A parazita korábban Afrikában és Eurázsiában volt endemikus, jelenleg öt országban: Csádban, Etiópiában, Maliban, Dél-Szudánban és Angolában él, a legtöbb esetet Csádból és Etiópiából jelentik.
A Taenia néven ismert galandféreg különféle súlyos rohamokat okozhat, ha sikerül cisztákat képeznie az agyban.
Leggyakrabban azonban az emberek vagy a házi kedvencek beleiben talál menedéket. A Taenia solium lárvák szintén szennyezett vízzel kerülhetnek be a szervezetbe, esetleg rosszul főzött sertés- vagy marhahúst fogyasztása után.
Ám nem minden galandféreggel fertőzött ember tapasztal rohamot: ez csak akkor fordul elő, ha a lárva az ember központi idegrendszerét is megfertőzi. Ezekben az esetekben szinte lehetetlenné válik a galandféregfertőzés diagnosztizálása vagy kezelése.
Más esetben a féreg a vékonybélbe fészkeli be magát, ami többek között székrekedést, hasmenést, hasi fájdalmat okoz.
Súlyosabb esetekben a galandféreg fertőzés epilepsziás rohamokhoz, vaksághoz, agyhártyagyulladáshoz és más neurológiai problémákhoz vezethet.
A filariális fonálféreg, más néven Wuchereria bancrofti egy fertőzött szúnyog csípése révén juthat be az emberi szervezetbe, ahol megtámadja a nyirokrendszert, és a lábak, a külső nemi szervek, a karok és a mellek túlzott duzzadását okozza.
A fertőzött személy sok esetben tartósan rokkanttá válik, mert a teste részben vagy teljesen deformálódik a nyirokfolyadék kóros eloszlása miatt az érintett régiókban.
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szervezet szerint a parazitával kapcsolatos megbetegedés eddig több mint 120 millió emberéletet érintett Ázsia, Afrika és Dél-Amerika különböző részein. Körülbelül 40 millió ember vált tartósan rokkanttá a fertőzés miatt, és a világ egyes elmaradott területein többen emiatt szorulnak ki a társadalomból is.
Stefen S. Peterson, az UNICEF korábbi egészségügyi vezetője nem túlozva azt állította, hogy kétpercenként veszti az életét egy gyerek maláriában a világon. A szervezet sajtóközleményéből az is kiderül, hogy
a világ lakosságának közel felét fenyegeti ez a fajta parazitafertőzés.
A National Library of Medicine tudományos lapban publikált tanulmány szerint az elmúlt 150 évben több mint 150 millió ember halt meg maláriában, így ez a betegség felelős az összes emberi halálozás közel 2-5 százalékáért.
A malária plazmódium egysejtű parazita, amelynek több típusa van (P. falciparum, P. malariae, P. ovale, P. vivax P. knowlesi), és ezek különböző súlyosságú betegséget okoznak. A paraziták háromféleképpen juthatnak be a szervezetébe:
Annak ellenére, hogy annyira fenyegető, a malária gyógyítható betegség, a páciensek antibiotikumokkal és parazitaellenes szerekkel jól kezelhetők.
Ezek az amőbás fertőzést okozó paraziták nyugalmi állapotban kör alakúak, de mozgáskor ovális vagy háromszög formát vesznek fel. A kórokozó granulomatózus amoebic encephalitist (GAE) okoz, amely az agy duzzadásához vezet.
Az ebben szenvedő betegek körülbelül 95 százaléka nem éli túl a fertőzést.
Azonban nem minden fertőzött személy szenved GAE-ben, és egyes betegek soha nem mutatnak tüneteket.
Az Acanthamoeba-fajok egyaránt megélnek a talajban, a klórozott úszómedencékben, a csapvízben, az édesvízben, a kontaktlencsék felületén, a klímaberendezésekben és egyéb élőhelyeken is.
Az emberi szervezetbe a szemeken, egy-egy kialakult fekélyen, különböző sebeken és az orrüregen keresztül juthatnak be. A fertőzött személy súlyos szemfájdalmakkal, homályos látással, a szem kivörösödésével, szaruhártyafekélyekkel és számos egyéb, szemmel kapcsolatos problémával küzdhet. Ilyenkor rendkívül fontos a korai diagnózis és az időben elkezdett kezelés.
Az orvosok nem véletlenül tanácsolják azt az állapotos nőknek, hogy tartsák távol maguktól a macskákat. Ugyanis gyakran ezek az állatok a Toxoplasma gondii hordozói: az egysejtű parazita megtalálható a macskaürülékben, az almos dobozokban és néha a nyers húsban is.
Míg a felnőtteknél a normál immunválasz miatt még a toxoplasma fertőzés után sem jelentkezhetnek tünetek, a Toxoplasma gondii életveszélyes a magzatok és a csecsemők számára.
A parazita veleszületett toxoplazmózist okoz a magzatban, ami miatt a csecsemő többek között epilepsziával, mentális zavarokkal és vaksággal születhet. A fertőzés súlyos esetekben vetéléshez is vezethet. Évente átlagosan 190 ezer gyermek születik veleszületett toxoplazmózissal, és közülük több százan vesztik életüket a fertőzés miatt.
A Naegleria fowleri, azaz az agyevő amőba fertőzés egyszerre halálos és egyszerre ritka. Az 1962 és 2019 közötti időszakban mindössze 148 személyt tartottak nyilván a szakemberek, akik ezzel a parazitával fertőztek meg az Egyesült Államokban; de csak négy beteg élte túl a megbetegedést.
A Naegleria fowleri lárvái a talajban és a meleg víztestekben, például tavakban, úszómedencékben és meleg forrásokban találhatók meg.
A parazita az orrüregen keresztül juthat az ember szervezetébe, ahol az agyat elérve elkezdi károsítani az agyszövetet. Mindez egy halálos kimenetelű betegséget okoz, amelyet gyakran primer amebic meningoencephalitisnek (PAM) nevez a tudomány.
A fertőzött személy általában 5-7 napon belül meghal.
A kutatók jelenleg úgy vélik, hogy a fertőzés a kórokozóval fertőzött medencevízben való úszás során alakulhat ki, ezért azt javasolják, hogy úszás közben mindig viseljünk orrdugót.