Korallokkal kezelik bőrproblémáikat a delfinek

Palackorrú delfin

Mi, ha kijön rajtunk valami kiütés, elmegyünk az orvoshoz és kapunk rá egy krémet. A delfineknek is vannak bőrproblémáik, de ők megoldják maguk úgy, hogy gyógyító korallokhoz dörgölőznek.

Nem mindennapi látvány, amikor az indiai Csendes-óceán palackorrú delfinjei szép fegyelmezetten, fejtől farokig egymás után sorban állnak, és türelmesen várják a bejutást a korall-klinikára. Ezek a delfinek ugyanis, ha bőrproblémájuk akad, a korallokhoz dörgölik magukat. Az iScience online folyóiratban frissen megjelent kutatás arról számol be, hogy a korallok csakugyan gyógyító hatással bírnak, így a delfinek nem alaptalanul remélnek enyhülést e tengeri gerinctelenekkel való érintkezéstől.

A cikk megosztott vezető szerzője, Angela Ziltener, a Zürichi Egyetem ökológusa először tizenhárom évvel ezelőtt, a Vörös-tenger északi medencéjében, Egyiptom partjainál figyelte meg, ahogy a delfinek korallokhoz dörgölőznek. Csoportjával együtt megállapították, hogy a delfinek megválogatják, melyik fajta korallhoz dörgölik magukat, és szerették volna megérteni, miért van ez így.

Sosem láttam ezt a koralldörgölő viselkedést azelőtt, és rögtön világos volt, hogy a delfinek pontosan tudják, melyik korallt akarják használni

– meséli Ziltener. – Gondoltam, biztosan okuk van rá."

A delfinkutatást jobbára a felszínről végzik, de búvár lévén Ziltenernek módja nyílott a delfineket egészen közelről megfigyelni. Eltartott egy darabig, míg a csapat bizalmába férkőzött, de végül sikerrel járt, ami részben annak volt köszönhető, hogy ezek a delfinek hozzászoktak már a búvárokhoz, és nem riadnak meg a búvárpalackból felszálló méretes buborékoktól. „Egyes delfinek, például a dél-egyiptomi Vörös-tenger trópusi delfinjei sokkal ijedősebben reagálnak a buborékokra" – teszi hozzá a kutatónő.

Amint a csapat elfogadta őt annyira, hogy rendszeresen látogathatta őket, kollégáival együtt elkezdhették azonosítani azokat a korallokat, amelyekhez a delfinek előszeretettel dörgölőztek. Ziltener és munkatársai bizonyították: azzal, hogy az indiai Csendes-óceáni palackorrú delfinek hozzádörgölik magukat a korallokhoz, ingerlik a korallközösséget alkotó parányi polipokat, amelyek ettől nyálkát bocsátanak ki. A nyálka tulajdonságainak megismerése végett a csoport mintákat vett a korallokból.

A cikk vezető szerzője, Gertrud Mollock, a giesseni (Németország) Justus Liebig Egyetem analitikai vegyésze és élelmiszertudósa kollégáival együtt síkkromatográfiás technikák, felületkötött esszék és nagyfelbontású tömegspektrometria segítségével elemezte a Rumphella aggregata szarukorallok, a Sarcophyton nemzetségbe tartozó bőrkorallok és az Ircinia nemzetségbe tartozó szivacsok mintáit, amelyekben 17 különféle bioaktív metabolitot – köztük baktériumellenes, antioxidáns, hormonális és mérgező hatású vegyületeket – talált.

Palackorrú delfin Forrás: Wikimedia Commons

E bioaktív vegyületek felfedezése nyomán a csoport arra a következtetésre jutott, hogy a korallok és szivacsok által elválasztott nyálka feltehetőleg szabályozza a delfinek bőrén élő mikrobióta összetételét, és kezeli a fertőzéseket. „Az ismétlődő dörgölőzés révén az aktív anyagcseretermékek érintkezésbe kerülnek a delfinek bőrével – fejti ki Morlock. – Ezek az anyagcseretermékek segíthetnek a bőrük mikrobiális egyensúlyának fenntartásában, és hasznosak lehetnek a mikrobafertőzések megelőzésében és kiegészítő kezelésében."

Azok a korallzátonyok, amelyek a fent nevezett fajoknak otthont adnak, fontos helyek az itteni delfinpopuláció számára. A delfinek ide járnak pihenni és szórakozni. „Sokan nem tudják, de ezek a korallzátonyok a delfinek hálószobái és játszóterei is egyben" – ismerteti Ziltener. Gyakran előfordul, hogy egy-egy szundikálás előtt vagy után a delfinek a korallokhoz járulnak dörgölőzni. „Olyan ez, mintha gyorsan letusolnának. Tisztálkodnak, mielőtt aludni mennének, vagy mielőtt nekikezdenének a napnak."

Mióta 2009-ben megkezdte az egyiptomi delfinek kutatását, Ziltener egy aggasztó trendre lett figyelmes. „A turistaipar rengeteg pénzt lapátol be a delfinekkel való úszásból. Sok ember álma az, hogy egyszer delfinekkel úszhasson, ezért kifigyelik, melyik korallzátonyt használják a delfinek, és megzavarják őket, mert sokszor nem tartják be annak szabályait, miként lehet az állatokat felelősségteljes módon megközelíteni" – panaszolja a kutatónő, akit annyira aggaszt a helyzet, hogy megalapította a Dolphin Watch Alliance (Delfinvigyázó Szövetség) nevű szervezetet. Ez a természetvédelmi csoport információt nyújt a túravezetőknek, a turistáknak és a szélesebb nagyközönségnek arról, miként lehet a turistákat élményhez juttatni olyan módon, ami biztonságos a delfinek számára, és lobbitevékenységet folytat azért, hogy a korallzátonyokat természetvédelmi övezetté alakítsák.

Zeltener és csoportja bízik abban, hogy amíg a zátonyok kellő biztonságot nyújtanak a delfineknek, folytatni tudják a dörgölőző viselkedés tanulmányozását, és kideríthetik, melyik korallt és szivacsot pontosan melyik testrészükhöz használják az állatok.