Oroszországból a francia Alpokba repült ez az apró denevér

A durvavitorlájú törpedenevér (Nathusius pipistrelle) Európában, Oroszországtól Spanyolországig és a Brit-szigetektől Szicíliáig őshonos

Nem is gondolná első ránézésre az ember, hogy az alig öt centiméteres, apró denevér a világ egyik legfélelmetesebb állóképességével rendelkezik, de a látszat csal. A kutatók szerint egy nőstény durvavitorlájú törpedenevér több mint 2400 kilométert repült egy Moszkvához közeli, oroszországi természetvédelmi területtől egészen a francia Alpok egyik falujáig. Ez a leghosszabb távolság, amelyet egy denevér valaha megtett, bár a tudósok azt gyanítják, hogy az ilyen vándorlások talán rutinszerűek lehetnek ennél a fajnál.

A durvavitorlájú törpedenevér (Nathusius pipistrelle) Európában, Oroszországtól Spanyolországig és a Brit-szigetektől Szicíliáig őshonos, és könnyen felismerhető vörösesbarna szőréről és igen kis méretéről. Ezek az állatok a nyarakat általában szaporodással és utódneveléssel töltik Északkelet-Európában, majd délnyugatra, melegebb síkságokra vándorolnak, mert itt szeretnek áttelelni.

Mivel a föld felett élnek – például épületek vagy fák belsejében – ezek a törpedenevérek a melegebb éghajlatot szeretik, mint barlanglakó társaik.

Ez néha azt jelenti, hogy hatalmas távolságokat kell megtenniük, írja a ZME Science online tudományos lap.

A kutatók egy ugyanabból a fajból származó egyedet követtek nyomon 2017-ben, amely összesen 2220 kilométert repült Lettországból Spanyolországba. A Mammalia tudományos folyóiratban megjelent új tanulmányban a kutatók kimutatták, hogy

ezek a fürge denevérek sokkal tovább is képesek repülni, hogy megfelelő helyet találjanak.

A durvavitorlájú törpedenevér (Nathusius pipistrelle) Európában, Oroszországtól Spanyolországig és a Brit-szigetektől Szicíliáig őshonos Forrás: Pinterest

A felfedezés véletlenül történt, amikor Jean-François Desmet, a franciaországi független kutató-információs csoport (GRIFEM) állatökológusa először talált egy elpusztult denevért egy faluban, közel a francia Alpokhoz 2009 őszén. A tetem vizsgálata során a francia kutató döbbenten fedezett fel egy alumínium lábszalagot, amelyen az „RUSSIA" felirat, valamint a sorozatszám szerepelt.

Évekbe telt azonban, mire a szakember felkutatta azokat a kollégáit, akik megjelölték a denevért.

Desmet végül kapcsolatba került Denis Vasenkovval, az Orosz Tudományos Akadémia tudósával, aki először jelölte meg a denevért az orosz Darwin Természeti Bioszféra Rezervátumban.

Bár az állat nem viselt GPS nyomkövetőt, a tudódok úgy vélik, hogy a denevér 2400 kilométert tett meg, de útközben megállt, hogy rovarokat keressen és pihenjen. A szakemberek szerint

az útnak azonban sokkal hosszabbnak kellett lennie, hiszen a denevér bizonyára nem egyenes vonalban repült, így talán 3000 kilométert is megtehetett.

Bár a kutatók nem tudják, hogy a nőstény miért választott ilyen hosszú és látszólag kevésbé optimális vonulási útvonalat, de úgy vélik, hogy a jelenség talán gyakoribb lehet, mint eddig vélték.