A felgyorsult szívverést nevezik tachycardiának, amikor 100-nál többet ver a szív egy perc alatt. Bradycardia esetén lelassul a szívverés, percenkénti 60 alá. Mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha kimaradó dobbanásokat, gyengeséget, szédülést, esetleg ájulást tapasztalunk, illetve ha a családban előfordult már szívritmuszavar vagy egyéb szívbetegég. A korai felismerés a tünetmentes esetekben is döntő jelentőségű az esetleges komoly következmények elkerülése végett.
Vágólapra másolva!
Örökletes, a sok koffein vagy bizonyos betegségek okozzák? A szívritmuszavar mögött számos ok állhat és jónéhány rizikófaktor is hozzájárulhat a kialakulásához. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a szabálytalan, gyors szívverés és más, szívritmuszavarra utaló jelek esetén is fontos a kivizsgálás.
Erős szívdobogás-érzés is utalhat szívritmuszavarra
A szívritmuszavar sokszor teljesen ártalmatlan, sok esetben még tünetet sem okoz, és csak véletlenül derül rá fény egy vizsgálat során. Más esetekben úgy érezhetjük, hogy a szívünk nem szabályosan ver, egy-egy nagyobb dobbanást, extra ütést, esetleg kimaradást, vagy szapora, rendetlen szívműködést, esetleg légszomjat észlelünk – ilyenkor mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat. – Az alapos anamnézis felvétel, vagyis a kikérdezés nagyon fontos része a vizsgálatnak, hiszen ilyenkor nem csak a konkrét tünetekre kérdezünk rá, de a családban esetleg örökletes betegségekre, az adott személyt érintő betegségekre, a szedett gyógyszerek és az életmód egyes elemeire is – hangsúlyozza Sztancsik doktornő.- Ennek azért van jelentősége, mert a kérdésekre adott válaszok nyomán már felmerülhetnek bizonyos kiváltó okok, amelyek akár szívritmuszavarhoz is vezethetnek. Ilyen okok vezethetnek szívritmuszavarhoz:
• genetikai hajlam, • meglévő szív-érrendszeri betegségek (például magas vérnyomás, érelmeszesedés, kardiomiopátia, koszorúér betegség), • korábbi szívinfarktusmiatt károsodott szövetek, • egyes betegségek (például alvási apnoé, pajzsmirigy betegségek), • cukorbetegség, • bizonyos gyógyszerek és étrend-kiegészítők.
A horkolás nem pusztán zavaró, de komoly betegség, az alvási apnoe tünete is lehet, mely az egészséget is veszélyeztetheti. Kivizsgálásra és kezelésre szükség van, mert az alvás közbeni légzéskimaradások okozta oxigényhiány miatt az érintetteknél nappali krónikus fáradtság, levertség, koncentrációhiány is jelentkezhet, emellett megnő a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri elváltozások rizikója. Forrás: https://www.kardiokozpont.hu/hireink/szivpanaszai-osszefugghetnek-a-horkolassal-es-az-alvaszavarral
A rizikófaktorokkal is tisztában kell lenni
Számításba kell venni azt is, hogy a szívritmuszavarok rizikója az életkor előre haladtával növekszik, tehát ez is egy kockázati tényező. Bizonyos veleszületett állapotok is hajlamossá tehetnek valakit a ritmuszavarra. Ugyancsak számolni kell olyan kémiai anyagok hatásaival, mint a kálium, a magnézium és a kalcium, amelyek alapvető fontosságúak a szív normál működéséhez. Éppen ezért ha a szintjük túl magasra emelkedik vagy alacsonyra süllyed, ez akár szívritmuszavarhoz is vezethet. A függőséget okozó szerek, mint az alkohol, a cigaretta, a drogok szintén provokálhatnak ritmusproblémákat. Az életmód egyes elemei is hatnak a szív működésére, a magas vérnyomás és koleszterinszint, a túlsúly, az egészségtelen étrend, a dohányzás, a mozgásszegény életmód komoly rizikófaktorai a ritmuszavaroknak is.
A felgyorsult szívverést nevezik tachycardiának, amikor 100-nál többet ver a szív egy perc alatt. Bradycardia esetén lelassul a szívverés, percenkénti 60 alá. Mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha kimaradó dobbanásokat, gyengeséget, szédülést, esetleg ájulást tapasztalunk, illetve ha a családban előfordult már szívritmuszavar vagy egyéb szívbetegég. A korai felismerés a tünetmentes esetekben is döntő jelentőségű az esetleges komoly következmények elkerülése végett. Forrás: https://www.kardiokozpont.hu/hireink/a-szivelegtelenseg-nem-csak-a-labon-okozhat-odemat
Milyen vizsgálatokra lehet még szükség?
- Ha a kikérdezés során megerősödik a szívritmuszavar gyanúja, szükség lehet többek közt nyugalmi és terheléses EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra. Ahhoz azonban, hogy megtudjuk, hogyan működik a szív egy-egy hosszabb időszakban, a hétköznapi tevékenységek során, sportolás vagy alvás közben, elrendelhetünk 24 órás, sőt 7 napos Holter EKGmonitorozást is egy hordozható készülék segítségével. A folyamatos monitorozás során olyan eltérések is láthatóvá válnak, amelyek csak bizonyos helyzetekben vagy napszakokban jelentkeznek – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. - A 7 napos Holter EKG a ritkább szívritmuszavarok pontos diagnosztizálására, a gyógyszeres kezelés hatékonyságának ellenőrzésére, és a szívinfarktust követő időszak nyomon követésére is alkalmas. Amint sikerült beazonosítanunk a szívritmuszavar okát, megkezdődhet a célzott kezelés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
