Az ELTE örökségéből: hévízi tündérrózsa

Hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus var. thermalis).

Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2022 folyamán ízelítőt ad az Egyetem tulajdonában álló gazdag tárgyi örökségből. Májusban a hónap műtárgya a növény nyolcvanéves, a nagyváradi Püspökfürdőből származó herbáriumi példánya, mely még sokáig felhasználható kutatási célokra.

A nagyváradi Püspökfürdőben élő hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus var. thermalis) rokonsága közel 2000 km-re, Afrikában él. A nílusi tündérrózsát egyes tudósok szerint vízimadarak hozhatták el a Pece-patak hőforrások által táplált vizébe, ennél valószínűbb azonban, hogy a római időszakban betelepítéssel kerülhetett a mai Románia területére. A jégkorszakot a püspökfürdői meleg vízben vészelhette át, önállósodva nílusi társától.

Bár a püspökfürdői tündérrózsát a neves francia botanikus, DeCandolle hévízi tündérrózsa néven önálló fajként is leírta, Tuzson János, a budapesti tudományegyetem professzora úgy látta, a faji önállóságot semmi nem bizonyítja, így a növényt a trópusokon élő törzsalak változatáként (Nymphaea lotus var. thermalis) írta le. A növény rokonsági helyzetét a molekuláris genetika tisztázta: semmiben sem különbözik a nílusi tündérrózsától.

A növény arasznyi átmérőjű, borús időben és estétől reggelig nyíló illatos virágait kocsányuk a víz felszíne fölé emeli. Egy-egy növény körülbelül 50–60, a víz felszínén kiterülő, kihegyezetten fogas szélű levelet fejleszt, melyek válla egy darabon összenőtt, fonákuk pedig szennyes ibolyaszínű, gazdagon erezett.

Sajnos nagyváradi élőhelyén a hévizi tündérrózsa az idegenforgalmi beruházások révén nagy veszélyben van – mondja Papp László, a Füvészkert munkatársa.

Hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus var. thermalis). Forrás: https://konyvtar.elte.hu/hu/hir/egyetemi-konyvtar-es-leveltar/mozaikok-az-elte-oroksegebol-2022-majus

A képen látható példányt Soó Rezső, a hazai botanika egyik legnagyobb alakja, a Füvészkert korábbi igazgatója gyűjtötte 1940. október 13-án, még kolozsvári tanszékvezetői évei alatt. Préselt növényként (herbáriumi lap) évszázadokig megőrizhető és használható oktatási-kutatási célokra. A példány genetikai állománya ennyi évtized után is felhasználható összehasonlításra, ahogy a kert herbáriumának 30 000, a világ számos részéről származó valamennyi lapja. A gyűjtemény legnagyobb értéke mégis a Kárpát-medence teljes flóráját tartalmazó sorozat, számos olyan növényfajt megörökítve, melyek azóta a gyűjtés helyén kipusztultak.

(Forrás: ELTE Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatóság)