Fejlett képalkotási technikával szervesnek tűnő szilárd anyagokat találtak 830 millió éves halit-, azaz kősókristályok folyadékzárványaiban. A kutatók azon az állásponton vannak, hogy ezek a képződmények kísértetiesen hasonlítanak a prokarióták (körülhatárolt sejtmag nélküli élőlények) és algák sejtjeire.
A kősókristály önmagában nem alkalmas arra, hogy élhető környezetet biztosítson az ősi életformáknak. Viszont a sókristály keletkezésekor a tengervíz elpárolog, a folyamat során pedig kisebb mennyiségű víz és mikroszkopikus organizmusok esnek csapdába a kristály belsejében. Az így kialakuló mikrokörnyezetet folyadékzárványnak nevezzük.
Korábbi kutatómunkák arra jutottak, hogy a mikroszkopikus élet a sókristályok folyadékzárványaiban – szunnyadó állapotban – akár évmilliókig fennmaradhat.
Ezt az elméletet fogják most a tudósok élesben tesztelni.
Kathy Benison, a Nyugat-Virginiai Egyetem geológusa elmondta, hogy a kristályok felnyitásának célja a bennük lévő szerves anyagok vizsgálata; ki fogják deríteni, hogy a benne lévő organizmusok életben vannak-e vagy sem.
Sokan aggódnak, hogy a 830 millió éves lények felszínre hozása nem a legjobb ötlet, és potenciális veszélyt jelenthetnek az emberiségre. A szakértők viszont azzal nyugtatnak, hogy a legnagyobb óvatossággal fognak eljárni.
Emellett azt is megjegyzik, a most bemutatott több száz millió éves élőlények még bőven az emberiség megjelenése előtt alakultak ki, szinte kizárt, hogy bármilyen módon meg tudnának fertőzni minket.
A felfedezést bemutató teljes tanulmány a Geology című szaklapban olvasható.