Gausel királynő sírját a leggazdagabb viking kori női temetkezések között tartják számon, ahol ezüst és bronz kapcsokat, ezüst kargyűrűket, ujjgyűrűt, gyöngyöket, késeket, edényt és berendezési tárgyakat, főzőeszközöket és ereklyetartó részeket is találtak a szakemberek, amelyek közül több a brit szigetekről származik.
A norvég törvények értelmében a fémkeresők jelentették a kard felfedezését a hatóságoknak, akik a fegyvert a Stavangeri Egyetem Régészeti Múzeumába küldték további tanulmányozás és állagmegóvási munkálatok céljából.
Bár a kard pengéje egyelőre hiányzik, a markolatot egyedi arany- és ezüstrészletekkel díszítették, amely a vas- és vikingkorban (időszámításunk szerint 550 és 1050 között) jellemző, tipikus állatstílusok aranyozott elemeit tartalmazza.
A markolat ezüstből készült geometrikus alakzatokkal, amelyek úgynevezett niello technikával, fémkeverékkel fekete csíkokat alkotnak az ezüstben. Norvégiában mindössze húsz, ehhez hasonló kardot találtak az összesen mintegy 3000 viking kardlelet között.
A technika nagyon magas színvonalú, és mind a pazar és bonyolult dekoráció, mind a keresztvédő különleges kialakítása igazán egyedi leletté teszi ezt
– mondta Zanette Glørstad, a Stavangeri Egyetem Régészeti Múzeumának régésze a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Erre a kardtípusra Kelet- és Nyugat-Európában egyaránt találtak a szakemberek példákat, Norvégiában azonban nagyon keveset, ami arra utalhat, hogy a kardot valószínűleg importálták.
Hozzátette: bár lehetséges, hogy a kard magasan képzett, helyi kovácsok másolata, de a dekoráció arra utal, hogy
Franciaországban vagy Angliában kovácsolták és készítették el valamikor Krisztus után 800-ban.
A tudósok szerint a Jåttå/Gausel-körzet lehetett a kiterjedt szövetségek és fosztogatás kiindulópontja. A kard és a Gausel királynő temetése pedig arra mutat, hogy a terület az Északi-tengeren átívelő kapcsolat fontos csomópontja volt.