Néhány tudós azt feltételezte, hogy az elsüllyedt hajó Sulla római tábornok zsákmányának egy részét szállíthatta Athénból, még időszámításunk előtt 86-ban.
A görög író, Lucian utalása Sulla egyik, az Antiküthéra régióban elsüllyedő hajójára vonatkozó feljegyzés adott hitelt ennek az elméletnek.
A korábbi kutatások során számos szobor, érme és műtárgy került elő a roncsról, illetve az úgynevezett antiküthérai szerkezetnek nevezett eszköz – amelyet sokan a világ első analóg számítógépének tartanak – erősen korrodált maradványai mellett. A roncs körül több amforát is felfedeztek, amelyek Krisztus előtt 80–70 körül készültek: a hellenisztikus kerámiák pedig időszámításunk előtt 75–50. körüli időt jeleznek, míg a római kerámia az első század közepén ismert típusokhoz hasonlít.
A görög kulturális minisztérium által bejelentett legújabb felfedezés során a kutatók több nagy sziklát mozgattak meg, hogy feltárják a hajóroncs eddig feltáratlan részeit.
A csapat egy szobor márványalapját találta, amelyben egy emberi alak mindkét alsó végtagja megőrződött, valamint egy szakállas férfialak masszív márványfeje.
A tudósok úgy vélik, hogy a fej az úgynevezett „Antiküthéra Herkulesé" lehet: egy fej nélküli szoboré, amelyet szintén a helyszínen fedeztek fel 1900-ban, és jelenleg az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban állították ki.
A szakemberek két emberi fogat is felfedeztek ugyanitt, de az egykori utazók neméről, életkoráról és eredetéről majd a további vizsgálatok tárhatnak fel információkat az igazságügyi fogorvostani és radiokarbonos kormeghatározás után.
Az antiküthérai hajóroncs tanulmányozási projektjét a Görög Kulturális és Sportminisztérium Víz alatti Régiségek Ephorátusa végzi, írja a HeritageDaily online tudományos portál.