Egy hosszútávú, csaknem 500 ezer ember bevonásával készült tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akik napi fél konzerv tonhalnál több halat fogyasztanak rendszeresen, 22 százalékkal nagyobb valószínűséggel kell szembenézniük rosszindulatú melanomával.
A melanoma az ötödik leggyakoribb rákfajta az Egyesült Államokban, és az egész életen át tartó melanoma kialakulásának kockázata a fehér bőrűeknél harmincnyolcból egy, a feketéknél ezerből egy
– magyarázta Euyoung Cho, a Brown Egyetem bőrgyógyásza a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Fontos megjegyezni, hogy ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy kerüljük a hafogyasztást.
A Cancer Causes & Control tudományos szaklapban publikált tanulmány csak egy tendenciát mutat, nem pedig mögöttes okot tájra fel, ami azt jelenti, hogy a kutatók nem bizonyították közvetlenül, hogy több hal fogyasztása növelné a bőrrák kockázatát. Megjegyzik azt is, hogy még ha bebizonyosodik később egy közvetlen kapcsolat, a halfogyasztás előnyei valószínűleg akkor is felülmúlják annak a teljes elkerülését.
Bár az eredmények megfigyelésen alapulnak és így nem utalnak okozati összefüggésre, nem hagyhatók figyelmen kívül
– mutatott rá Clare Collins, a Newcastle-i Egyetem dietetikusa, aki nem vett részt a vizsgálatban. – Figyelembe kell venni az egyes halakban előfordulható szennyeződések szerepét is.
Hozzátette: köztudott, hogy a környezetünkben lévő toxinok felhalmozódnak a táplálékláncon keresztül és közvetlenül okozhatnak rákos megbetegedést.
A szén elégetése során kibocsátott higany például bejut a vizeinkbe, ahol a mikrobák metil-higanyra bontják, amit a plankton tárol, majd felhalmozódik azoknak az állatoknak a szervezetében, amelyek ezt fogyasztják.
Minél feljebb jut a táplálékláncban, annál koncentráltabb lesz.; ezt biomagnifikációnak nevezik.
Azt gyanítjuk, hogy eredményeinket a halakban lévő szennyező anyagoknak, például poliklórozott bifenileknek, dioxinoknak, arzénnek és higanynak tulajdoníthatók
– hangsúlyozta Cho. – Korábbi kutatások azt találták, hogy a magasabb halfogyasztás együtt jár a szennyező anyagok magasabb szintjével az emberi szervezetben, és összefüggést azonosítottak e szennyeződések és a bőrrák nagyobb kockázata között.
A kutatók a Brown Egyetem epidemiológusa, Yufei Li vezetésével az USA NIH-AARP Diéta és Egészségtanulmányának adatait használták fel az 1995 és 1996 között toborzott résztvevőktől. Ezt összevetették a National Death Index és az állami rákregiszterekkel, és
így állapították meg a melanoma kockázatát, amihez figyelembe vették az egyéb kockázatokat is, például az anyajegyek számát, a hajszínt, a súlyos leégést és a napsugárzással kapcsolatos szokásokat.
A halfogyasztást azonban csak a vizsgálat elején számolták ki, tehát ez változhatott a résztvevők élete során.
A szakemberek szerint létfontosságú, hogy ne keverjük össze vagy homályosítsuk el a megelőzés üzenetét. A tudományos bizonyítékok egyértelműek: továbbra is a napsugárzás a melanoma kialakulásának legnagyobb kockázati tényezője.