Leggyakrabban a migrén jut eszünkbe, amikor a hányingerrel járó fejfájásra gondolunk, pedig ilyen tüneteket okozhatnak olyan betegségek, állapotok is, mint például az influenza, az ételallergiák, a terhesség, a dehidráció, az alacsony vércukorszint, a premenstruációs szindróma, és a nagy mennyiségű koffein, nikotin és alkoholfogyasztás is.
Ha ismert vagy nyilvánvalóan nem betegség eredetű ok áll a panaszok mögött, akkor általában nem igényel kezelést. Ugyanakkor súlyos és azonnali orvosi ellátást igénylő betegségek is járhatnak fejfájással, hányingerrel, hányással. Állhat a tünetek mögött agyhártyagyulladás, agysérülések, az agyban létrejövő aneurizma, tumor, de okozhatják kevésbé gyakori fertőző betegségek, mint a hepatitis A, a malária, a sárgaláz. Amennyiben tehát komolyabb okra gyanakszik valaki, vagy más tünet is jelentkezik (például nyakmerevség, láz, látás- beszédzavar, ájulás, zavart viselkedés, vizelési képtelenség), minél előbb orvosi segítséget kell kérni.
A migrén nem ritka probléma, komoly életminőség romlást okozó betegség, ami a munkavégzésre, a szociális életre is kihat. Az elsődleges vagy önálló fejfájások közé tartozik, ami azt jelenti, hogy nem áll más, fejfájást okozó betegség a hátterében. Egy év alatt a nők 18%-át, míg a férfiak 6%-át érinti. Jellemzői az alábbiak:
• Többnyire a fej egyik oldalán jelentkezik a fejfájás.
• A fájdalom lüktető (pulzáló).
• Tízes skálán 6-9-es erősségű.
• A mozgás fokozza.
• Gyakori velejárója a hányinger, a hányás, a fény- és hang kerülés.
• Nőknél háromszor gyakrabban jelentkezik.
• 4-72 óráig is tarthat.
• Aura jelenség előzheti meg a fájdalmat.
Nem teljesen egyértelmű, hogy miért okozhat a migrén hányingert, hányást. Gyakran a hányás a fejfájás csökkenését hozza. A migrénes fejfájásban a szerotonin szint változása is közrejátszik, ami hatással van a hangulatra, a memóriára, a libidóra, az étvágyra, az emésztésre és a hányinger, hányás kialakulására is. A migrénes fejfájások gyakoriságától függően több típusú kezelés is lehetséges. Ilyenek a roham esetén alkalmazandó akut, vagy rohamterápia, a megelőző, vagy intervallum terápia, vagy mindkettő. Az rohamterápiában a cél a kezdődő, vagy már fennálló fájdalom és a kísérő tünetek csökkentése, megszűntetése. Roham gyógyszerként jól használhatóak a nem szteroid fájdalomcsillapítók és hányáscsillapítók, valamint ezek kombinációját tartalmazó készítmények, de gyakran szükségessé válnak a specifikusan migrén ellenes szerek, a triptánok.
- A kezelés során fontos, hogy megfelelő dózisban alkalmazzuk a gyógyszereket és lehetőleg már a fejfájás kezdetén vegyük be őket. – mondja dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa. – Bizonyos sűrűséggel jelentkező migrénes fejfájások esetén megoldást jelenthet a megelőző kezelés. Az intervallum terápiát, amennyiben lehetséges, legalább 3 hónapig kell alkalmazni. Erre a célra antidepresszánsokat, egyes epilepszia ellenes gyógyszereket, bétablokkolókat érdemes adni rendszeres orvosi felügyelet mellett. Több újabb hatóanyag is bővíti a terápiás lehetőséget, melyek remélhetőleg a közeljövőben elérhetővé válnak a betegek számára. Minden migrénes betegnél, de főként a terhesség és szoptatás alatt, gyermekek fejfájásánál és több társbetegségben szenvedőknél a gyógyszeres kezelésen túl más megküzdési technikák, pl. a relaxáció, a pszichoterápia is fontos szerepet játszanak. Sokat segíthetnek az életmódbeli változások, főként a rendszeres, nem túl megterhelő fizikai aktivitás, a rendszeres étkezés és a megfelelő alvási időszakok betartása. A diagnózis felállításához elengedhetetlen a részletes anamnézis, amely alapja a hatékony kezelésnek is.
(Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu))