Az Északi- és a Déli-sarkvidék a Föld leghidegebb helyei. Bármennyire is hasonlónak tűnnek e területek, az egyik sokkal fagyosabb, mint a másik.
Az Északi- és a Déli-sark egyaránt hideg, mivel a bolygó tetején és alján fekvő helyzetük miatt nem kapnak közvetlen fényt a Napból. Mindkét helyen a Nap mindig alacsonyan nyugszik a horizonton, még a nyár közepén is. Télen a nap olyan mélyen a horizont alatt van, hogy hónapokig nem is kel fel.
Ráadásul a pólusoknál a jég és a hó fehér felülete erősen tükröződik. Ez azt jelenti, hogy a rájuk érkező napfény energiájának nagy része visszaverődik az űrbe, így a felszín feletti levegő viszonylag hűvös marad.
Bár ezek a tényezők miatt mindkét sarkon kifejezetten hűvös van, a Déli-sark a Woods Hole Oceanographic Institution szerint továbbra is lényegesen hidegebb, mint az Északi-sark. Az Északi-sarkon az éves átlaghőmérséklet télen mínusz 40 Celsius-fok, nyáron pedig 0 Celsius-fok. Ezzel szemben a Déli-sarkon sokkal fagyosabbak az átlaghőmérsékletek, az éves átlaghőmérséklet télen mínusz 60 Celsius-fok, nyáron pedig mínusz 28,2 Celsius-fok.
A fő ok, amiért a Déli-sarkvidék hidegebb, mint az Északi-sarkvidék, a kettő közötti kulcsfontosságú különbségben rejlik. "Az Északi-sarkvidék egy óceán, a Déli-sarkvidék pedig egy kontinens" - mondta Robin Bell, a New York-i Columbia Egyetem Lamont-Doherty Földmegfigyelő Intézetének sarkkutatója a Live Science-nek.
Az Északi-sarkvidék egy szárazfölddel körülvett óceán. Az Antarktisz szárazföld, amelyet óceán vesz körül. A víz lassabban hűl és lassabban melegszik, mint a szárazföld, ami kevesebb szélsőséges hőmérsékletet eredményez. Még akkor is, amikor a Jeges-tenger jéggel borított, a viszonylag meleg vízhőmérséklet mérséklő hatással van az ottani éghajlatra, ami segít abban, hogy a Jeges-tenger melegebb maradjon, mint az Antarktisz felszíne.
Ráadásul míg az Északi-sarkvidék a tengerszinten fekszik, az Antarktisz a legmagasabb kontinens, átlagosan mintegy 2 300 méteres magasságával. Márpedig minél magasabbra megyünk, annál hidegebb lesz.