Újabb mérföldkőhöz érkezett az Einstein Teleszkóp projekt

Újabb mérföldkőhöz érkeztek a gravitációs kutatások egyik kiemelt infrastruktúrájának, az Einstein Teleszkópnak a megépítését előkészítő munkálatok. A Budapesten rendezett, 12. Einstein Teleszkóp Szimpózium keretében ugyanis, a több mint 1200 kutatót képviselő résztvevők, hivatalosan is létrehozták az Einstein Teleszkóp Kollaborációt.

A gravitációs hullámok kutatásában 2016. február 11. jelképez egy meghatározó mérföldkövet, mert a LIGO/VIRGO Kollaboráció ekkor jelentette be a régóta keresett gravitációs hullámok első sikeres kísérleti megfigyelését. Azóta az Egyesült Államokban működő LIGO, illetve az olaszországi VIRGO detektorokban számos gravitációshullám-észlelés történt, ami jelentősen bővítette tudásunkat a Világegyetem működéséről. Ezzel azonban még csak a kezdeténél tartunk az gravitációs jelek megértésének, szükségessé vált egy, az előzőeknél érzékenyebb berendezés megépítése.

Ez lesz az Einstein Teleszkóp, mely a tervek szerint egy egyenlő oldalú háromszög alakú, pár száz méterrel a föld alatt telepített objektum lesz, 10 kilométeres oldalhosszúsággal. Ez a berendezés önmagában is képes lesz a jelforrások irányának meghatározására, illetve a jelenlegi berendezéseknél nagyságrendekkel több jelforrás észlelésére.

A megépítés előkészítése hosszú évek óta tartó folyamat, mely komoly nemzetközi együttműködéssel zajlik, és amiben a magyar kutatók is aktívan részt vesznek. Az obszervatórium megépítésére korábban több helyszín, többek között a Mátra is felmerült, végül két ország maradt versenyben, Olaszország és Hollandia. Hogy végül hol kerül sor az ET megépítésére, az a következő években dől el.

Forrás: Wigner Fizikai Kutatóközpont

2022. június 7-8-ikán, a Wigner Fizikai Kutatóközpont szervezésében, Budapesten, a Magyar
Tudományos Akadémia Székházában került sor a 12. Einstein Teleszkóp Szimpóziumra, melynek fontos eseménye volt az Einstein Teleszkóp Kollaboráció megalakulása, az előkészítést végző intézetek, egyetemek, kutatócsoportok részvételével. Magyar részről a Wigner FK mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a debreceni Atommagkutató Intézetben (Atomki), valamint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban (CSFK) alakultak kutatócsoportok.

A rendezvény hibrid módban került megrendezésre, a helyszínen több mint százan, míg online közel háromszázan követték az előadásokat. A konferencián egyeztették a projekt jelenlegi állását, a tudományos és technológiai kihívásokat és a finanszírozási lehetőségeket.