A Nagy Hadronütköztető (LHC) már működik, és rekordokat döntöget a valaha volt legnagyobb energiájú részecskeütközések terén. A részecskefizikusok az úgynevezett "isteni részecskéről", a Higgs-bozonról akarnak új információkat szerezni, illetve a sötét anyagra utaló jelek után kutatnak.
Néhány összeesküvés-elmélet hívő attól tart, hogy az ütköztető egy olyan párhuzamos dimenziót nyit meg, ami veszélyt jelenthet a mi világunkra.
A CERN mindig is célpontja volt a különböző összeesküvés-elméleteknek, legyen szó fekete lyukak létrehozásáról vagy emberi áldozatokról. Úgy tűnik, a mostani teóriák szerzői túl sokat nézték az új Doctor Strange filmet vagy a Stranger Things sorozatot, amelyek készítői hasonló témákat dolgoztak fel. Néhányat a CERN kutatói is megosztottak Twitteren.
Bár ezek a feltételezések a valóságtól teljesen elrugaszkodottak, az LHC - elméletben legalábbis – tudná bizonyítani párhuzamos világok létezését. Ehhez olyan részecskéket kellene találnia, amik csak akkor létezhetnének, ha vannak extra dimenziók. Ezek a párhuzamos világokra utaló részecskék ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkeznének, mint a mi részecskéink, de a tömegük sokkal nagyobb lenne. Ez az alapja az ún. Kaluza-Klein-elméletnek, ami eredetileg Einstein nevéhez fűződik.
Egy másik lehetőség lenne a párhuzamos valóság bizonyítására, ha az LHC rövid ideig létező miniatűr fekete lyukakat hozna létre. Ezeknek a mikroszkopikus fekete lyukaknak a megjelenése árulkodhatna az extra dimenziók létezéséről. Ezek azonban nem olyanok, amelyek elnyelnék a Földet, és körülbelül 10-27 másodperc alatt megsemmisülnének.
Egyelőre sem miniatűr fekete lyukakat, sem extradimenzionális részecskéket nem talált az LHC, de természetesen ezek létezését sem lehet teljesen kizárni.
A keddi kísérletben a kutatóknak egy új pentakvarkot és egy tetrakvark párt sikerült felfedeznie. A megfigyelt három új egzotikus részecske abban segíthet a fizikusoknak, hogy jobban megértsék, hogyan kötődnek össze a kvarkok összetett részecskévé.
A kvarkok olyan elemi részecskék, amelyek általában kettes-hármas csoportokban egyesülve hadronokat képeznek, például protonokat és neutronokat, amelyek az atommagot alkotják.