Hitek és tévhitek a veszettségről

Időről időre valamelyik bulvároldalon felüti a fejét a „pénzlehúzás az évenkénti kötelező kutyaoltás" című téma. Beszéljünk róla! - hívja fel a figyelmet az Állatorvosok az Állatvédelemért Országos Alapítvány honlapján.

Magyarországon kötelező a kutyák veszettség elleni vakcinázása, egy éves kor alatti állatnak és az első vakcina kizárólag monovalens (más kórokozót/kórokozó elleni ellenanyagot nem tartalmazó) formában adható, egy év alatti kutyák esetében hat hónapra kell az oltást ismételni, azt követően évente, és kombinált vakcinával egyidejűleg is adható.

A kötelezés indoka egyszerű: a veszettség emberre is veszélyes zoonózis, és a betegség jelen van Romániában, Ukrajnában, Szerbiában, amelyekkel meglehetősen sok a zöld határunk, elvben bármikor átjöhet egy, a kórokozót hordozó róka/sakál/farkas. Azokban az országokban, ahol a veszettség elleni oltás háromévente kötelező, ott a szomszédos országok mentessége jelenti a biztonságot. Aki valaha látott videót arról, hogy a veszettség milyen tünetekkel járhat (és van ilyen az interneten, veszett gyerekről), az soha többet nem fogja azt emlegetni, hogy e betegség megelőzése lehúzás.

Hitek és tévhitek a veszettségről

1. Mindenhol háromévenként oltanak, Magyarországon kell csak évente. Fölösleges!

Sok európai országban valóban háromévenként oltanak. Azokban, amelyek szomszédsága nem jelent veszettség szempontjából veszélyt az adott országra. Azonban, ahogy írtam fentebb, a Kárpát medence földrajzi helyzete speciális. Sok a zöldhatár, befelé folynak a folyók, rengeteg, potenciálisan veszettségvírust hordozó vad, és kóbor háziállat juthat be az országba, hiszen a velünk keleten és délen szomszédos országokban is élő probléma a veszettség. A korábbi szigorú oltási rendszer eredménye, hogy Magyarország egyszer már megszabadult a veszettség egyik típusától. Sajnos nincs mód arra, hogy az ország teljes területén alkalmazzanak szájon át használatos rókavakcinázást, ezért a kutya- és macskatulajdonosoknak kell védekezniük, ahogy azt jogszabály is előírja. Ez saját érdekünk!

2. A veszettségoltás veszélyes!

Tévhit! Évtizedekkel korábban a vakcinákat juh szövettenyészeten állították elő, és ezért idegen fehérje juthatott a termékekbe. Ez a juhfehérje valóban kb. 1 : 10000 arányban az állatok (és emberek) felszálló bénulását, halálát okozta. Ma már ilyen vakcina nincs forgalomban, a mai vakcinák biztonságosak

3. A veszettségoltás allergiát válthat ki.

Minden oltás válthat ki allergiát az arra érzékeny állatokban. Ha ezt tudjuk, szólni kell az állatorvosnak, hogy egy másik típusú vakcinát adjon, ne azt, ami a korábbi allergiás reakciót kiváltotta, és az oltást követően legalább egy óra hosszat a rendelőben vagy környékén kell maradni, hogy az állatot megfigyelhessék, és szükség esetén azonnal beavatkozhassanak. Ha azonban mérlegre tesszük a ritkán kialakuló és kezelhető allergiás reakció veszélyét a nem gyógyítható, és komoly közegészségügyi kockázatot jelentő veszettségével, akkor nem kérdéses, hogy mit kell tennünk.

4. A nehezen kezelhető kutyáknak a vakcina szájon át, étellel is beadható.

Tévedés. A kedvencállatok veszettség elleni védelmét szolgáló vakcinák bőr alatti/izomba történő beadást igényelnek, ezek hatóanyagai a száj nyálkahártyáján, vagy az emésztőrendszerből nem szívódnak fel! A rókavakcinák egészen mások; a csaliban vékony üvegampulla tartalmazza az oltóanyagot, a rágáskor a vékony üveg horzsolásokat, karcolásokat ejt a száj nyálkahártyáján, és a vakcina anyagai ezeken keresztül szívódnak fel.

Sokkal-sokkal olcsóbb egy háziállatot évente egyszer, néhány ezer forintért beoltani egy védőoltással, mint végigcsinálni (és kifizetni az akár több százezer forintra rúgó) kezelését. Arról, amikor valaki egy beteg állatot nem kezeltet, hanem hagy elpusztulni, majd a helyére odavisz egy oltatlan következőt, nem is beszélek; a jelen bejegyzés nem nekik szól, hanem a FELELŐS gazdáknak. Forrás: Szomor Anikó

Beszéljünk a kombinált oltásokról is.

Míg a veszettség elleni védőoltás azért IS fontos, hogy az embereket megvédjük egy szörnyű betegségtől, a kombinált oltás állataink egészségét szolgálja. Különböző kombinált vakcinák léteznek, leggyakoribb összetevőjük a parvovírusos hasmenés, szopornyica, fertőző májgyulladás, parainfluenza, leptospirózis gyengített élő, vagy elölt kórokozói.

Míg a veszettség elleni védőoltás azért IS fontos, hogy az embereket megvédjük egy szörnyű betegségtől, a kombinált oltás állataink egészségét szolgálja. Különböző kombinált vakcinák léteznek, leggyakoribb összetevőjük a parvovírusos hasmenés, szopornyica, fertőző májgyulladás, parainfluenza, leptospirózis gyengített élő, vagy elölt kórokozói. Forrás: Zsuzsanna von Hopffgarten

Az 1998. évi XXVIII. törvény (Állatvédelmi törvény, AvTv) értelmében: „8. jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet);

(3) *
10. § * (1) Az állaton minden olyan beavatkozást el kell végezni, amelynek elmulasztása az állat fájdalmát, szenvedését idézi elő, az állatnak sérülést okoz, vagy az állat károsodásához vezet."

Aki vállalja, hogy háziállatot tart, annak kötelezettségei is vannak, és az állat egészségének megőrzése ezek közé tartozik. A helyben működő állatorvos jó eséllyel tudja, a környék járványtani viszonyai hogy alakulnak, és annak fényében javasol (alkalmaz protokollszerűen) vakcinázási programot.

A megfelelő, INDOKOLT vakcinázási programmal igen nagy valószínűséggel elkerülhetőek a fertőző betegségek, amelyek az állat tartós betegségét, tartós károsodását, vagy akár elhullását is okozhatnák.

A tőlünk nyugatabbra lévő országok általában háromévenkénti ismétlést javasolnak. A nálunk fennálló járványügyi helyzet indokolhatja az ennél sűrűbb, évenkénti emlékeztető oltást, az ellenanyagszint fenntartása érdekében. Jó lenne ezt az állatorvosra bízni!

Sokkal-sokkal olcsóbb egy háziállatot évente egyszer, néhány ezer forintért beoltani egy védőoltással, mint végigcsinálni (és kifizetni az akár több százezer forintra rúgó) kezelését. Arról, amikor valaki egy beteg állatot nem kezeltet, hanem hagy elpusztulni, majd a helyére odavisz egy oltatlan következőt, nem is beszélek; a jelen bejegyzés nem nekik szól, hanem a FELELŐS gazdáknak.

Ami viszont szintén fontos, és szintén jó lenne: ahogy az emberek esetében is, indokolt lenne a háziállatokat is évente egyszer egy ellenőrző vizsgálatra elvinni, mert egy ilyen vizsgálat/felmérés alkalmával még rejtett, de kezdődő betegségekre is fény derülhet. Nem mindegy, hogy egy szerv gyulladását kezdődő stádiumban kapják el, vagy akkor, amikor az állapota már visszafordíthatatlanul megromlott. Ezért is lenne ideális az évente elvégzett ilyen célú vizsgálat – adott esetben kombinált vakcinázással egyidejűleg, ha az indokolt. Forrás: Szomor Anikó

Ami viszont szintén fontos, és szintén jó lenne: ahogy az emberek esetében is, indokolt lenne a háziállatokat is évente egyszer egy ellenőrző vizsgálatra elvinni, mert egy ilyen vizsgálat/felmérés alkalmával még rejtett, de kezdődő betegségekre is fény derülhet. Nem mindegy, hogy egy szerv gyulladását kezdődő stádiumban kapják el, vagy akkor, amikor az állapota már visszafordíthatatlanul megromlott. Ezért is lenne ideális az évente elvégzett ilyen célú vizsgálat – adott esetben kombinált vakcinázással egyidejűleg, ha az indokolt.

Sokszor írják le, hogy ez drága. Sajnos az állattartás költségekkel jár. Semmi nincsen ingyen. Aki ezeket a költségeket (oltások, ivartalanítás, külső-belső paraziták elleni kezelések, ideális esetben évenkénti felülvizsgálat) nem tudja/akarja viselni, nem kötelező állatot tartania. El kellene addig jutnunk, hogy az állattartás komoly felelősség is. Forrás:Zsuzsanna von Hopffgarten

Sokszor írják le, hogy ez drága. Sajnos az állattartás költségekkel jár. Semmi nincsen ingyen. Aki ezeket a költségeket (oltások, ivartalanítás, külső-belső paraziták elleni kezelések, ideális esetben évenkénti felülvizsgálat) nem tudja/akarja viselni, nem kötelező állatot tartania. El kellene addig jutnunk, hogy az állattartás komoly felelősség is.

(Forrás: Állatorvosok az Állatvédelemért Országos Alapítvány: http://allatvedoallatorvos.hu/)