A veszettség (rabies, lyssa) egy vírus okozta fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz melegvérű állatokban (madarakban, emlősökben) és emberekben. Veszettség ellen nem vakcinázott emberben (nagyon ritka kivételtől eltekintve) halálos kimenetelű betegség. Az idegrendszeri tünetek kialakulása előtt ún. poszt expozíciós sorozatoltással meggátolható a betegség kifejlődése. Mindösszesen eddig 6 ismert esetben számoltak be arról, hogy az idegrendszeri tünetek kialakulás után a páciens túlélte a fertőzést.
A fertőzés leggyakoribb formájában a veszett állat harapás útján a sérült bőrfelületen keresztül a nyálával juttatja be a vírust a szervezetbe. Ha a fertőzött szervezet nem rendelkezik kellő immunitással a kórokozó ellen, kialakulnak a visszafordíthatatlan idegrendszeri tünetek, és a kórfolyamat következetesen halállal végződik.
A veszettség főbb tünetei: nyálzás (nyálcsorgás), lógó állkapocs, széjjeltérő kancsalság (strabismus divergens), viselkedészavar (agresszió), kóborlási hajlam, emészthetetlen tárgyak (kő, kavics, fadarab) lenyelése, majd nyelészavar, nagyon jellegzetes rekedtté váló hang ( a hangszálakat ellátó ideg bénulása miatt), víziszony (hydrophobia, ugyanis a bénulások előtt a nyelés görcsös fájdalmat okoz). A vadon élő állatokra a szokatlan szelídség jellemző, de bármilyen ingerhatásra előtörhet belőlük az agresszivitás.
A veszettség heveny lefolyású, vírus okozta betegség, amely emlősökben, beleértve az embert is, a klinikai tünetek megjelenését követően rendszerint halálos kimenetelű agy- és gerincvelő-gyulladás formájában zajlik le.
A betegséget okozó vírus kimutatható a fertőzött állatok nyálában. A fertőzés egyik állatról a másikra – vagy emberre – harapással szokott terjedni. A vírus a maráson kívül ritkán belégzéssel is terjed. Az ember ilyen módon olyan barlangokban való huzamos tartózkodás alkalmával fertőződhet, amelyekben fertőzött denevérek laknak.
Az emberek veszettségének lappangási ideje többnyire 2 hét és 3 hónap között változik, átlagosan 6 hét, de lehet akár csak 5 nap is, attól függően, milyen messze van a harapás helye az agytól. A kezdeti tünetek fejfájás, fokozatosan súlyosbodó rosszullét, a marás helyének viszkető, égő fájdalmassága. Ezt magas láz, nyálzás, nyugtalanság, dühöngési rohamok és görcsök követik. A víz látványától, a vízcsobogás hangjától is fájdalmas görcsök keletkeznek az állkapcsi-, torok- és légzőizomzatban (hidrofóbia, azaz a víziszony stádiuma). A görcsös idegállapot bénulásokba megy át. A bénulás ott kezdődik, ahol a vírus a szervezetbe jutott, és könyörtelenül halad felfelé. A klinikailag megnyilvánuló betegség legtöbbször halállal végződik. Az emberi veszettség megbetegedések azon szakaszában, miután a tünetek kialakultak, az orvostudomány már nem tehet semmit. A szakirodalom az emberi veszettségi esetek közül is csupán néhányat jegyzett fel, amikor megbetegedett személyek túlélték a fertőzést.
A szörnyű kínok közt, rendszerint halállal végződő megbetegedés elleni védelem szempontjából tehát létfontosságú a megelőzés.
Járványtanilag kétfajta fertőzöttségi szint különböztethető meg – az urbánus, és a szilvatikus. Előbbi azt jelenti, hogy kóbor háziállatok között terjed a veszettség, utóbbi pedig azt, hogy csak a vadon élő állatok között terjed (hazánkban jellemzően rókák között), és alkalomszerűen terjed át háziállatokra.
Magyarország, köszönhetően az évtizedek óta kötelező oltásnak, az urbánus veszettségtől mentes, ám a szilvatikustól még nem.
Hazánkban az ebek veszettség elleni oltása a harmincas évek óta kötelező. Ma a jogszabályok szerint a tulajdonos köteles kutyáját a három hónapos kor elérésekor 30 napon belül beoltatni, majd hat hónapon belül ismét, ezt követően pedig évente egyszer. Az első életévben a kutyának tehát két veszettség elleni oltással kell rendelkeznie. Innentől kezdve már évente kell az oltást megkapnia. Csak egészséges, megvizsgált, panaszmentes állat oltható, a megfelelő immunválasz elérése céljából, ha az oltáshoz képest két héten belül nem mart embert, és nem áll hatósági megfigyelés alatt.
A kutyákat évente egyszer, a kölyökkutyákat először három hónapos korukban, majd ezt követően egy éves korukig még egyszer vakcinázzuk monovalens, csak inaktivált veszettségvírust tartalmazó vakcinával. Csak ezek után olthatunk egyéb vírusokat, antigéneket is tartalmazó,polivalens, veszettséggel kombinált vakcinákkal.
A rendelet nem írja elő, de javasolja a kutyán kívül más háziállatok, pl. a macska veszettség elleni megelőző oltását, melyet a kutyákéhoz hasonló módon végzünk. A vakcinák adta védettség legalább egy évig tart.
Figyelem! A macskák veszettség elleni oltása nem kötelező, de az utóbbi évek veszettség elofőrdulása alapján fokozottan ajánlott.
Az ebek veszettség elleni védooltása három módon történhet: az állat tartási helyén, állatorvosi rendelőben, vagy szervezetten, összevezetett formában.
A szervezett oltás (más néven: összevezetés) révén lehetett régen elérni, hogy minél több kutya be legyen oltva. Uniós tagságunkból adódóan változás várható az összevezetett veszettségoltások terén.
A legkényelmesebb az állat tartási helyén, vagy az állatorvosi rendelőben történő oltás. Ez nem szezonhoz kötött, az év bármely időszakában lehetőség van kedvencük veszettség elleni oltásának elvégzésére. Ezenkívül nem kell kitennünk kedvencünket a felesleges stressznek, ami egy összevezetéses oltással jár és az oltás beadása előtt az állatorvos nyugodt körülmények között tudja megvizsgálni a pácienst.
A veszettségoltás elmulasztása szabálysértési eljárást von maga után a tulajdonossal szemben, valamint az eb kártalanítás nélküli végleges elaltatását. Jelenleg csak a kutyák oltása kötelező. Ajánlott azonban más húsevő háziállatainkat is beoltatni (macska, vadászgörény), hiszen ők is terjeszthetik a veszettséget, pláne ha kertben tartott állatról van szó! Ennek jelentőségét jelzi, hogy az utóbbi évek emberi veszettség eseteiben többnyire macskáktól származott a kórokozó.
Ha a kutya embert mar, karmol vagy harap az oltási könyvet be kell mutatni az illetékes hatóságnak ( körzeti orvos, állatorvos), ezért kell megőrizni az oltási igazolványt.
A bolhairtás és féregtelenítés illetve indokolt esetben a bélsár parazitológiai vizsgálata szintén az oltásokkal együtt végzendő.
Nagyon fontos a féregtelenítő készítmény beadása. Ez ugyan évente csak egyszer kötelező, de a megfelelő védelem csak akkor várható, ha a kutyákat, és a velük együtt tartott macskákat háromhavonta tablettás kezelésben részesítjük. Ez fontos közegészségügyi jelentőségű, ugyanis kedvenceink "gilisztái" emberekben is jelentkezhetnek, és ilyenkor elsősorban a gyerekek veszélyeztetettek.
(Forrás: Hungaropet: http://hungaropet.com/, Dr. Horváth Bánk Kerepes-Vet Állatgyógyászati Központ: http://hungaropet.com/kerepesvet)