A 2000-es évek eleje óta két inváziós címerespoloska-faj jelent meg Magyarországon: a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) és az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys). A két faj azóta hazánk minden régiójában elterjedt, az utóbbi – tömeges őszi telelőre vonulásával – az ország több pontján komoly zavarást okozott a lakóövezetekben.
Mindkét faj sokféle növénnyel táplálkozik (polifág), egyenként mintegy 300 ismert tápnövényük között nagy arányban szerepelnek kertészeti kultúrában termesztett haszonnövények is, például paradicsom, paprika, alma, cseresznye. Bár a károkozásukra vonatkozóan korábban is közöltek adatokat, a kártétel jelenlegi országos mértéke pontosan nem ismert. Szóbeli közlések, illetve a közösségi médiában megjelenő bejegyzések és hozzászólások alapján valószínű, hogy a két faj jelenleg a kiskertekben okozza a legnagyobb problémát.
Az ATK NÖVI kutatói arra kérik a lakosságot, hogy aki zöld vándorpoloska vagy ázsiai márványospoloska egyedet lát, töltse ki az online kérdőívet, és lehetőség szerint küldjön fotót a rovarokról az invaziospoloska@gmail.com e-mail-címre. A fajok azonosítását a kérdőívben található ábrák segítik.
A felmérés alapján a kutatók pontosabb képet kaphatnak a két faj károkozásáról, az eredményeket pedig specifikus védekezési módok kidolgozásához használják fel a jövőben.
Az elmúlt években egy új, idegenhonos inváziós kabócafaj jelent meg hazánkban, melynek megtelepedése is valószínűsíthető. A nagy testű élénkzöld lepkekabóca (Acanalonia conica) könnyen felismerhető élénkzöld színéről és széles elülső szárnyairól.
Eredeti élőhelyén, Észak-Amerikában a szintén idegenhonos inváziós fajként ismert amerikai lepkekabócával alkot közösségeket, aminek oka a fajok egymással átfedésben lévő elterjedési területe és hasonló életmenetük. A soktápnövényű élénkzöld lepkekabóca főleg a szőlőültetvényekben okozhat gazdasági problémát, mivel tojásait a fiatal hajtásokat tojócsövével felhasítva a növényi szövetekbe rakja le. Ez hegesedéssel, a hajtás elhalásával járhat, valamint a seben keresztül könnyebben juthatnak be bakteriális vagy gombás fertőzések.
Az élénkzöld lepkekabóca jelenléte Európában és azon belül hazánkban egyelőre nem okozott problémát, a potenciális kártétel miatt azonban fontos terjedésének nyomon követése. A kutatók kérik, hogy aki észleli a fajt, a megfigyelés adatait (város, cím, esetleg GPS-koordináták) lehetőség szerint a kártevőt dokumentáló fényképpel együtt küldje el a hemiptera@atk.hu e-mail címre.