Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nyilván minden szülőnek ismerős a jelenet. Minden családban megesik, hogy a gyermek nem fogad szót, ellenáll a szülői akaratnak, van aki hisztizik is. Manapság gyakori jelenség az embereknél, hogy a gyerekek nem akarnak leválni a szülőkről és a "mama hotelban" maradnak. Nos, úgy tűnik, az állatvilágban is megesik, hogy engedetlen a gyermek, illetve, hogy nem akaródzik kimozdulni otthonról, vagy elhagyni a szülői házat és a saját lábára állni. A San Antonio ZOO munkatársai vették videóra ezt az aranyos jelenetet, amikor a kis kenguruval küzd anyja, mert az nem akarja elhagyni az erszényt, jobban esik neki a mamája erszényében kuksolni. Anyuka viszont nem enged.A kenguru mama megkeményített szívét.
A 6 ausztrál erszényes mindegyikének jellemzője, hogy a hátsó lábain ugrál. A kenguru kifejezés legkonkrétabban 5 fajt foglal magába: a keleti szürke kenguru (Macropus giganteus), nyugati szürke kenguru (Macropus fuliginosus), vörös kenguru (Macropus rufus), antilop kenguru (Macropus antilopinus) és két hegyi kenguru faj. Kevésbé konkrétan a Macropus nem mind a 14 fajára utal, némelyiket ausztrál/törppe/wallaby kengurunak hívnak. Ez a legszéleskörűbb használat, mely a kengurufélék családjának bármely fajára utal, ami körülbelül 65 fajt foglal magába. Ide tartozik például a fakúszó kenguruk (Dendrolagus) és a quokka, vagy más néven kurtafarkú kenguru (Setoniy brachyurus). A patkánykengurukat (Bettongia) egy testvér családokba tartoznak:Potoroidae and Hypsiprymnodontidae.
A kenguruk a kengurufélék (Macropodidae) második legnagyobb családja körülbelül 54 fajjal 11 nembe sorolva. A kenguruk Ausztráliában, Új-Guineában és néhány közeli szigeten találhatók. A kengurufélék Ausztráliában találhatók, ide tartozik Tasmania és a partmenti szigetek, mint a Kenguru-sziget, Új-Guineában, és a Bismarck-félszigettől keletre lévő szigeteken. Számos fajt betelepítettek Új-Zélandra.
A kenguruféléknek növényevők, füveket és fákat, bokrokat fogyasztanak. Komplex zsákgyomruk van, a rekeszekben mikroorganizmusok fermentálják (emésztik) a táplálékot. Némelyik faj kérődzik, felöklendezi a táplálékot és újra megrágja.
A kengurufélék legtöbbje éjszakai állat, néhányuk nappali, vagy alkonyati.
A kenguruféléknek jól fejlett előre nyíló erszényük van és 4 emlőbimbót tartalmaz.
Szaporodási rendszerük jellemzője az embrionális dipauza periódus, amikor spontán megszakad az állat fejlődése és csökken a metabolikus aktivitás. Így reagál a közelgő kedvezőtlen környezeti kondíciókra.
Az embrionális dipauza az alatt történik, amikor a hólyagcsíra felfüggeszti az implantációt (méhnyálkahártyához való kapcsolódást), a beágyazódást és a fejlődést. Időnként a legtöbb faj nősténye 3 almot tart fenn – egy az méhében van, teljesidős erszénylakó, aki egy emlőbimbóhoz csatlakozik és egy az erszényen kívül lakik, de visszatér táplálkozni, gondoskodásra.
Eltérően a legtöbb emlős állattól, a kis kenguru nagyon alulfejlett állapotban jön a világra, embriószerű, amikor megszületik. Körülbelül 2 centiméter hosszú és kevesebb, mint 1 grammot nyom. Születés után azonnal a már körmös és jól fejlett mellső lábaival felmászik anyja testén, bemászik az erszénybe és szájával rácsatlakozik az egyik emlőre, amely ekkor megnagyobbodik és helyben tartja a kis kengurut.
Amint bemászik az erszénybe, rácsatlakozik egy emlőre és több, mint 2 hónapon át folyamatosan szopik. Körülbelül 6 hónaposan, amikor már eléggé jól fejlett, rövid időszakokra elhagyja az erszényt, majd visszatér, amikor táplálkoznia kell.
(A vörös kenguruk az erszényt körülbelül 8 hónaposan hagyják el és folytatják a szopást még 3-4 hónapig, a szürke kenguruk körülbelül 11 hónaposan hagyják el az erszényt és a 18 hónapos korukig szopnak.) Több hónapos folyamatos kapcsolódás után a kis kenguru egyre aktívabbá válik és fokozatosan egyre több időt tölt az erszényen kívül, amelyet teljesen 7-10 hónapos korában hagy el.
A nőstények képesek arra hogy két utódot szoptasson egyszerre, az egyik, aki az erszényben van, a másik erszényen kívül, miközben egy pete beágyazódásra készen áll. A különböző emlők két különböző típusú tejet termel az eltérő fejlettségű utód számára.
A nőstény kengurufélék sok fajtája szülés után néhány nappal tüzelni kezd, a párzás és a fogantatás így még az idő alatt történik, amikor a kis kenguru mg az erszényben van. Egy hét fejlődés után a mikroszkopikus embrió alvó állapotba kerül, ami addig tart, míg az előző kis kenguru kezdi elhagyni az erszényt, vagy amíg egyébként kondíciók megfelelőek lesznek. Ekkor az embrió fejlődése folytatódik és körülbelül 30 napos vemhesség után világra jön a kicsi. Úgy vélik, ez egy adaptáció, hogy az aszályos időszak után, amikor a szaporodás szünetel és elhúzódik az alvó állapot, gyorsan helyre álljon a populáció szám. A szürke kenguruknál, akik erdős területen, kiszámíthatóbb környezetben élnek, ez nem így van, náluk egyszerre csak egy utód foglalja el az erszényt.
Erszénye csak a nőstényeknek van, mivel ők nevelik a csemetéket, a hímeknek nincs szükségük erszényre, mivel ők nem termelnek tejet.
A kenguruk 25 km/h sebességgel ugrálnak, bár képesek elérni a 75 km/h sebességet rövid távon, 9 métert lefedve egyetlen ugrással. Ez az energia hatékony utazási mód azt jelenti, hogy képesek óriási távolságokat bejárni, amikor élelmet és vizet keresnek.
Csoportokban, csordákban járnak és táplálkoznak, mely összetétele változik, de nem igazán szociálisak, az egyének kötöttségektől mentesen mozognak.
Sajnos évente több millió kengurut fognak el és öldösik le őket, húsukért, bőrükből szőnyeget, ruhákat készítenek, korábban háziállatnak adták el őket, most egyre inkább emberi fogyasztásra. Van, amelyik faj virágzik, van, amelyik teljesen eltűnt és van amelyik nagyon megfogyatkozott, a vadászat, élőhelyvesztés miatt és a behurcolt más fajokkal való versengés miatt.
