Meglepő dolog derült ki a krétai ókori görög társadalomról

Az ókori görögök kőből alakítottak ki rámpákat a szent helyeknél

Egy új tanulmány megkérdőjelezi a krétai ókori görög társadalomban bekövetkezetett, jelentős változásokat okozó nézeteket. A kutatók szerint az új elemzésük teljesen felforgatja a témával kapcsolatos, régóta fennálló hiedelmeket a témával kapcsolatban.

A PLOS ONE tudományos folyóiratban publikált tanulmányban Tristan Carter és Vassilis Kilikoglou, a McMaster Egyetem kutatói új analízist végeztek a krétai területen és meglepő eredményekre jutottak.
Ahogy arra a szakemberek rámutattak,

3500 évvel ezelőtt a sziget jelentős kulturális átalakulások időszakán ment keresztül, nevezetesen egy új nyelvi és gazdasági rendszer átvételével, valamint jelentős változásokkal a temetkezési szokásokban és az öltözködésben.

Körülbelül ugyanebben az időben a sziget számos fontos helyszíne megsemmisült, és harcosok sírjai jelentek meg a híres knósszoszi palotában, ami miatt a tudósok sokáig úgy gondolták, hogy ezek a változások egy mükénéi invázió következményei lehettek.

Az ókori görögök jellegzetes épületeket emeltek Forrás: Goodinson; scientific advisor J. Svolos; via Sneed, Antiquity, 2020

Eredményeink a korábban véltnél összetettebb képet sugallnak

– magyarázza Tristan Carter, a tanulmány vezető szerzője, a McMaster Egyetem antropológiai tanszékének professzora a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A teljes körű kulturális változás helyett a tanulmányunk bizonyítékot talált az állítólagos invázió utáni jelentős folytonosságra.

Hozzátette: míg az új gyakorlatokat külső erők, például invázió, migráció, gyarmatosítás vagy kultúrák közötti vegyes házasságok indíthatják el, ismernek olyan példákat is, amikor a helyiek úgy döntenek, hogy idegen szokásokat vesznek fel, hogy kitűnjenek a saját társadalmukban.

Ahelyett, hogy olyan dolgokat vizsgálnának, mint a temetkezés, a művészet vagy az öltözködés, a szokások, amelyek hajlamosak a divattal együtt elmozdulni,

a régészek elkezdték alaposabban górcső alá venni a hétköznapibb, mindennapi gyakorlatokat, hogy jobban megértsék a kultúra „valódi karakterét".

A tanulmányhoz a tudósok egy olyan szerszámmintát elemeztek, amelyet a bronzkori krétaiak obszidiánból, egy fekete vulkáni üvegből készítettek. A nyersanyagok eredetének meghatározása során megállapították, hogy a szerszámok a kükladikus Melos-szigetről származnak.

A minószi palota Krétán Forrás: AFP/Photononstop/Eurasia Press

Amikor ezeket az eredményeket, valamint a szerszámok gyártási módszerét figyelembe vették, egyértelművé vált, hogy

a közösség az elmúlt ezer évben ugyanúgy élt, mint elődeik,

ami azonban továbbra is különbözött a görög szárazföldi élettől.

Elemzésünk szerint a lakosság nagyrészt helyi, minószi származású maradt

– mutatott rá Carter. – Ez nem azt jelenti, hogy nem történt meg Kréta inváziója, hanem azt, hogy a politikai helyzet a sziget többi részén ebben az időben összetettebb lehetett, mint azt korábban a kutatók gondolták, és számos területen jelentős demográfiai folytonosság jellemezte.

A szakemberek úgy vélik, hogy bár a helyi elitek stratégiailag a mükénéi hatalmakhoz igazodtak, amit a szárazföldi öltözködési, ivási és temetkezési stílusok szembetűnő átvétele bizonyít, a legtöbb ember továbbra is nagyjából ugyanúgy élte életét, mint korábban.