Különös, elhagyott érmekincsre bukkantak
![érme](https://cdn.origo.hu/2023/12/i6phXnvF0Lz7_ot8QNG1rCj6bayHNYBRgXM2G9mYCEg/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2MxMmU2OGZjODA5ZjQwMjc5NGU0MTI1MDMzNTVhYTcw.webp)
Esna leginkább az ókori egyiptomi Esna-templomról ismert, amelyet Khnum istennek, hitveseinek Menhit-nek és Nebtu-nak, valamint fiúknak Heka-nak és Neith istennőnek szenteltek. A csapat a templom mellett végzett ásatásokat, ahol
az iszlám aranykorának korszaka különböző részeiből származó érmékből, valamint érmeformákból és nehezékekből álló kincsre bukkantak.
Ez a szakemberek szerint arra utalhat, hogy a közelben pénzverde és mérlegház is található. Az iszlám aranykora vagy más néven, az iszlám reneszánsz, általánosan elfogadott nézet szerint a 8. századtól 13. századig terjedő időszakra tehető.
Egy másik elemzés Al-Aziz Billah Ibn Al-Mu'izz, Najmuddin Aybak dirham, Badr Al-Din Salamish fatimid-korszakából származó aranyérméket azonosított a környéken, valamint
több mint 286 darab, úgynevezett mameluk szultáni és királyi ezüstérmét.
A kincsek között örmény érméket is felfedeztek, amelyek II. Leó királyt ábrázolják, aki 1269 és 1289 között uralkodott. Emellett bronz- és rézérmék rejtőztek itt az oszmán korból.
Hogy miért hagyták el a kincset, azt a tudósok még nem tudták megfejteni.
Ahogy arra a HeritageDaily online tudományos portálnak rámutattak, az iszlám aranykorszakban Egyiptom a bizánci és az arab iszlám birodalom hódításaival szembesült. A mamelukok a kurd Ayyubid-dinasztia végével, 1250 körül vették át az uralmat.
A mamelukok uralták az országot egészen Egyiptom oszmán törökök általi 1517-es meghódításáig, mielőtt az Oszmán Birodalom részévé vált volna.