Higany mérgezte a maja városokat és azok lakóit

Több száz szertartási helyszínt azonosítottak a mexikói Tabasco és Veracruz államokban

Egy most publikált tanulmányban a kutatók magas szintű higanyszennyezést fedeztek fel maja városokban. A szakemberek szerint mindez annak köszönhető, hogy a klasszikus antikvitás korában, valamikor időszámításunk szerint 250 és 1100 között, a maják gyakran használtak higanyt és higanytartalmú termékeket.

A régészek talajt és üledékeket vizsgáltak a mai mexikói Chunchumilban, Marco Gonzalesben, Chan b'I-ben és Actuncan-ban Belize-ben, La Coronában, Tikalban, Petén Itzá-ban, Piedras Negras-ban és Cancuénben Guatemalában, Palmarejo-ban Hondurasban és Cerénben El Salvadorban. A csapat az Actuncan-nál 0,016 ppm-től (az egész milliomod része) egészen a Tikalban tapasztalt rendkívüli 17,16 ppm-ig terjedő koncentrációkat talált. Összehasonlításképpen: az üledékekben lévő higany mérgező hatásának küszöbértéke 1 ppm.

A környezet higanyszennyezése általában a mai városi területeken és ipari tájakon a leginkább fellelhető

– mondta Dr. Duncan Cook, az Ausztrál Katolikus Egyetem földrajztudományi docense a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Az ókori maja városokban a talajba és üledékekbe temetett higany jelenlétét nehéz megmagyarázni mindaddig, amíg el nem kezdjük foglalkozni a régió történetévrl, amely szerint a maják évszázadokon keresztül higanyt használtak.

A Frontiers in Environmental Science tudományos szaklapban publikált tanulmányban a szerzők kiemelik, hogy „elemi" (azaz folyékony) higannyal töltött, lezárt edényeket találtak több maja lelőhelyen, például a guatemalai Quiriqua-ban, a hondurasi El Paraísóban és a közép-mexikói Teotihucan egykori soknemzetiségű megavárosban.

A régió más részein higanytartalmú festékekkel festett tárgyakat fedeztek fel, amelyek főként cinóber ásványból készültek.

A tudósok mindezt látva arra a következtetésre jutottak, hogy az ókori maják gyakran használtak cinóber- és higanytartalmú festékeket és porokat díszítésre. Ez később kimosódhatott a teraszokról, a padlóról, a falakról és a kerámiákról, majd átterjedhetett a talajba és a vízbe.

Egy több ezer éves maja város Forrás: Takeshi Inomata

A maják számára a tárgyak „ch'ulelt", vagyis lélekerőt rejtettek, amely a vérben „lakott"

– mutatott rá Dr. Nicholas Dunning, a Cincinnati Egyetem professzora. – Ezért a cinóber ragyogó vörös pigmentje felbecsülhetetlen és szent anyagnak számított, de anélkül, hogy tudták volna, hogy az halálos lehet.

A higany ugyanis veszélyt jelentett az ősi maják egészségére: a krónikus higanymérgezés hatásai közé tartozik például a központi idegrendszer, a vesék és a máj károsodása, valamint remegés, látás- és halláskárosodás, bénulás és mentális egészségi problémák.

Mivel a higany ritka a maja régió nagy részének alapját képező mészkőben, a kutatók azt feltételezik, hogy a maja lelőhelyeken talált elemi higanyt és cinóbert eredetileg az ókori maja világ északi és déli határain található ismert lelőhelyekről bányászhatták és importálhatták városok a kereskedők által.

További kutatásokra van szükség azonban annak megállapítására, hogy a higanynak való kitettség szerepet játszott-e a maja világ nagyobb szociokulturális változásaiban és trendjeiben.