Ezek az 5. századi mozaikok a Szentföldről mesélnek

A mozaikok az 5. századból származhatnak

A mainzi Johannes Gutenberg Egyetem régészei mozaikokat fedeztek fel Galileai-tenger partján, a korai iszlám kalifa, Khirbat Al-Minya palotájához közeli településen. Az Omajjád által emelt épület Kelet-Galileában, a Tiberias-tó északi végétől csaknem 200 méterrel nyugatra helyezkedik el.

Khirbat al-Minya helyi közigazgatási központként Galileai-tenger partján.a Jund al-Urdunn („Jordán járás") alrégiójában, valamint kapcsolattartó pontként is funkcionált az umar és a helyi arab törzsek számára. Karavánszerájként is használhatták a Galileai-tenger mentén vagy a tó partjától a tengerpartig északkeletre utazó kereskedők számára.

A csapat geomágneses felszíni felméréseket és egy sor próbagödör ásását végezte el, amelyek segítségével felfedezték, hogy a kalifa a 8. század elején adott megbízást a palotájának építésére, benne egy mecsettel és egy tizenöt méter magas átjárótoronnyal.

A régészek különböző időszakokból származó, bazaltból készült kőépítményeket, víztartályt, vakolt falakat és díszes mozaikpadlót is találtak itt.

A mozaikok az 5-6. századból származnak, és az egyiptomi Nílus völgyében honos növény- és állatvilág úgynevezett nílusi jeleneteit ábrázolják.

A mozaikok az 5. századból származhatnak Forrás: Johannes Gutenberg University Mainz

Hasonló példákat találhatunk a közeli templomokban. Az ugyanebből az időszakból származó kerámialeletekkel együtt ezek arra utalnak, hogy egy település úgymond megelőzte a kalifa palotájának építését. Ennek eredeti lakói a szakemberek szerint keresztények vagy zsidók lehettek, akikhez később egy kis iszlám közösség is csatlakozott, akiknek a kalifa a 8. század elején oldalbejáratot épített, hogy bejuthassanak a palotájába.

A feltárt kerámiákból kiderült, hogy a helyszín az Omajjád, majd az Abbászida kalifátusok fennhatósága alatt maradt a 7. és a 11. század között.

Ebben az időszakban új építési projektek indultak, amelyek során a mozaikok egy részét eltávolították a régi falak egy részét pedig lebontották. A közelben a mainzi csapat egy kőből épített kemencét is felfedezett, amit valószínűleg cukornád feldolgozására használtak.

Legfrissebb ásatásaink azt mutatják, hogy Walid kalifa a Galileai-tenger partján építtette palotáját, egy már régóta lakott, gondosan felépített területen

– mondta Dr. Hans-Peter Kuhnen professzor, a Mainzi Johannes Gutenberg Egyetem munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A későbbiekben itt szerzett jelentős pénzeket a cukornád termesztésével, ami sajnos maradandó károkat okozott az ökoszisztémában.

Hozzátette: a kutatásuk során ismét napvilágra került a kalifa palotájával szomszédos település, amit a Szentföld emberi betelepülésének történetében a megfelelő kontextusba helyeztek. Ahogy arra a tudósok rámutattak, az évszázadok során váltakozó innovációs és hanyatlási periódusokat élt át, de nem volt valódi fennakadás a létezésében.