Horrorisztikus halál: kivégezte a százlábú a falánk kígyót

A sziklakoronás kígyó a torkára akadt karibi óriás százlábúval

Nem mindennapi leletre bukkantak a Key Largo (Florida, Egyesült Államok) mellett fekvő John Pennekamp Nemzeti Park látogatói; egy extrém ritka sziklakoronás kígyó tetemére, amelynek egy hatalmas karibi óriás százlábú lógott ki a szájából. A furcsa párost megvizsgáló szakemberek véleménye szerint a kígyó óvatlanul próbálta meg bekapni a könnyűnek látszó zsákmányt, ami megfojtotta a mohó ragadozót.

Könnyű zsákmánynak nézhette a halálos prédát

A sziklakoronás kígyó (Tantilla oolitica) az észak-amerikai kontinens legritkább kígyófaja, amit az is jól illusztrál, hogy a tudósok több mint négy éve egyetlen eleven példányát sem látták a vadonban. Ezért is keltett kisebb szenzációt, amikor a John Pennekamp Nemzeti Park munkatársai bejelentették a furcsa leletet a Floridai Természettudományi Múzeum (Florida Museum of Natural History, FMNH) szerpentológusainak, hiszen Florida állam területén ezt megelőzően 2015-ben észleltek utoljára - legalábbis élő - sziklakoronás kígyót.

A sziklakoronás kígyó a torkára akadt karibi óriás százlábúval Forrás: Drew Martin/Live Science

Az elpusztult kígyóra a park egyik látogatója bukkant rá, akinek rögtön feltűnt a halott hüllő szájából kilógó méretes százlábú. A park vadőrei a különleges leletről azonnal értesítették a Floridai Természettudományi Múzeum ( Gainesville, Florida) munkatársait. A múzeum helyszínre kiszállt szakértői megállapították, hogy a sziklakoronás kígyó egy fiatal, 7,3 cm hosszú karibi óriás százlábút (Scolopendra alternans) próbált lenyelni,

aminek nagyjából az egyharmadát sikerült is legyűrnie a torkán,

ám ekkor a százlábú a tüskés, szúrós lábaival kitámasztotta magát. Az ízeltlábú már túl mélyen volt a kígyó garatában ahhoz, hogy az sikerrel kiöklendezhesse a torkára akadt zsákmányt.

Az ízeltlábú végzetes zsákmánynak bizonyult a sziklakoronás kígyó számára Forrás: Drew Martin/Live Scince

Ez a patthelyzet mind a kígyó, mind pedig a százlábú számára végzetesnek bizonyult; mert mind a vadász, mind pedig a zsákmánya megfulladt. Az esetet feldolgozó és a The Scientific Naturalist szaklapban szeptember 4-én publikált tanulmány szerzői ugyanakkor azt sem vetik el, hogy a hüllő halálában a százlábú mérge is szerepet játszhatott. A kígyó és a százlábú tartósított tetemét a Floridai Természettudományi Múzeum szerpentológiai gyűjteményében helyezték el.

Alig több, mint egy tucatnyi példánnyal rendelkezik csak a múzeum

A sziklakoronás kígyó a kistestű kígyófélék közé tartozik, a kifejlett egyedek átlagos testhossza 15 és 28 cm közötti. Nincsen méregfoga, zsákmányát elsősorban rovarok és kisebb kétéltűek alkotják.

A karibi óriás százlábú a méretes és mérgező százlábúak közé tartozik Forrás: iNaturalist

A sziklakoronás kígyó mint ritka, veszélyeztetett faj 1975 óta áll törvényi védelem alatt. Florida államban utoljára 2018-ban akadtak egy elpusztult példányra, amivel egy házi macska végzett – nyilatkozta Kevin Enge a Floridai Fish and Wildlife Conservation Commission munkatársa a Live Science tudományos portálnak.

A röntgenfelvétel jól mutatja, hogy milyen mélyre jutott az elnyelt százlábú Forrás: Florida Museum of Natural History

„Soha sem volt könnyű megfigyelni a sziklakoronás kígyót Key Largón vagy máshol" – mondta Enge. A szakember hozzáfűzte, hogy ezek az apró kígyók idejük nagy részét a lombkoronában, vagy pedig föld alatti üregekben töltik,

és általában csak a heves esőzések hatására hagyják el búvóhelyeiket.

„ A kígyók szerelmesei számára a sziklakoronás kígyó a floridai Szent Grál, mert ami jellemző e fajra, hogy még több hétig tartó szívós kereséssel sem akadnak a nyomára" – kommentálta a faj rendkívüli ritkaságát a Live Science-nek Kevin Enge.

A sziklakoronás kígyó Észak-Amerika legritkább kígyó faja Forrás: Florida Museum of Natural History

Floridai kígyóbiológusként ez a felfedezés rendkívül izgalmas volt számomra"

- mondta Coleman Sheehy, a tanulmány társszerzője, az FMNH kutatója és gyűjteménymenedzsere. "A Floridai Múzeumban összesen 15 preparált Tantilla oolitica példányunk van, ami a faj összes, bárhol ismert példányának a fele. Megvannak a holotípus és paratípus példányok is, amelyek az eredeti fajleírás alapjául szolgáló példányok" – nyilatkozta Coleman Sheehy. „Ilyen példányunk, ami zsákmányevés közben pusztult el még nem volt, és szerintem másnak sincs" – méltatta a lelet jelentőségét az FHNH szerepentológus-gyűjetménymenedzsere.

(Forrás: Live Science)