A mikrobiológia megteremtője, aki felfedezte a vörösvérsejteket

Anton van Leeuwenhoek munka közben

Háromszázkilencven éve, 1632. október 24-én született Antony van Leeuwenhoek holland kereskedő, természettudós, az első használható mikroszkóp készítője, a kísérleti örökléstan megalapozója.

A mikroszkopikus tanulmányoknak szentelte életét

Tekintélyes delfti polgári család sarjaként látta meg a napvilágot. Apja halála után anyja köztisztviselői pályára szánta, de az iskolát tizenhat évesen otthagyta és beállt inasnak egy amszterdami szatócshoz. Huszonegy éves korában visszatért szülővárosába, megnősült, megnyitotta saját posztóboltját és közszolgálatba lépett.

Negyvenéves koráig nem számított tudósnak, bár előszeretettel foglalkozott üveglencsék metszésével és csiszolásával - ez a tevékenység hamarosan a szenvedélyévé vált.

Anton van Leeuwenhoek munka közben Forrás: Wikimedia Commons/ Johannes Vermeer

A mikroszkópkészítés alapjait - a pár milliméter átmérőjű, kifogástalan gömbölyűségű lencsék köszörülésétől kezdve a foglalatok öntéséig és kovácsolásáig - fokról fokra sajátította el különböző mesteremberektől. Hamarosan 160-szoros nagyítást ért el egyszerű lencséivel - ettől kezdve életét a mikroszkopikus tanulmányoknak szentelte.

Optikai eszközeit állandóan tökéletesítette, végül 300-szoros nagyítású, tökéletes képet adó mikroszkópot tudott előállítani.

Ezeket rendkívül féltékenyen őrizte, egyetlen darabot sem adott el, csak annyit engedett meg az érdeklődöknek, hogy a kevésbé sikerülteket lakásán használhassák.

Henry Baker rajza Leeuwenhoek mikroszópjáról, 1756 Forrás: Wikimedia Commons/Henry Baker

Metszeteket készített minden keze ügyébe kerülő tárgyról, élőlényről. Felboncolta a házi légy fejét, hogy agyvelejének alkotó elemeit tanulmányozza. Egy ebihal farkát vizsgálva megfigyelte, hogyan megy áramlik a vér a hajszálerekben az artériákból a vénákba, és

megállapította, hogy a vérben gördülő "golyócskák", vértestek vannak.

Tapasztalatait leírta, a látottakat lerajzolta, de csak akkor, ha már százszor is leellenőrizte azokat. Sok kiváló rajzot készített például az esővízben lakó parányi élőlényekről, a mikrobákról és a bacilusokról is, amelyek közül az elsőt 1674-ben pillantotta meg.

A kísérleti örökléstan megalapozója

Mikroszkóppal végzett megfigyeléseiről az angol Királyi Tudós Társasághoz írt leveleiben számolt be, az elsőt 1673-ban keltezte. Az 1695 és 1719 között A természetnek mikroszkópokkal felfedezett titkai címmel négy kötetben megjelent levelek nagy érdeklődést keltettek, tulajdonképpen ez a munka volt a mikrobiológia előfutára.

Leeuwenhoek elvitathatatlan érdeme számos felfedezésének - mint a vörösvértestek, a spermiumok, a növények szárszerkezete, a harántcsíkolt izom, az agy szerkezete, a szemlencse - részletes leírása.

Nevéhez fűződik az a felfedezés is, hogy a bacilusok hővel elpusztíthatók, bár az eljárást Pasteur tette világszerte ismertté. Leeuwenhoek volt az állati egysejtűekkel foglakozó tudomány, a protisztológia, sőt a kísérleti örökléstan megalapozója is.

Az Escherichia coli, az emésztőrendszerben jelen lévő számos baktériumfaj egyikének mikroszkópos képe Forrás: Rocky Mountain Laboratories

Newton és a híres vegyész, Robert Boyle mellett ő lett az angol tudós társaság, a Royal Society leghíresebb tagja, s neve lassan egész Európában ismert lett.

Meglátogatta őt Nagy Péter orosz cár és II. Mária angol királynő is, hogy megtekintsék a mikroszkóp által életre keltett csodálatos világot.

Leeuwenhoek felfedezésekben gazdag élete 91 éves korában, 1723. augusztus 27-én Delftben ért véget. Halála után még százötven évnyi fejlődés kellett ahhoz, hogy az összetett mikroszkópok minőségben meghaladják az általa házilag készített nagyítókat. Hagyatékában több mint 400 nagyítóüveget és készüléket találtak, ebből tíz példány napjainkban is fellelhető.

(MTVA Sajtóarchívum)