Megfejtették, mit jeleznek előre a rémálmok - nagy a veszély

Életünk harmadát alvással, annak negyedét pedig álmodással töltjük. Így a napjainkban élő ember – átlagéletkort tekintve – nagyjából hat évig álmodik. Az álom életünkben betöltött központi szerepe ellenére még mindig nagyon keveset tudunk arról, hogy miért álmodunk, hogyan hozza létre az agy az álmokat, és ami még fontosabb, milyen jelentősége lehet az álmainknak az egészségünkre nézve.

A The Lancet eClinicalMedicine című folyóiratban megjelent legújabb tanulmány szerint álmaink meglepően sok információt árulhatnak el agyunk egészségéről.

Egészen konkrétan azt állítja, hogy a gyakori rossz álmok és rémálmok (olyan kellemetlen álmok, amiktől felébredünk) középkorú vagy idősebb korban összefüggésbe hozhatók a demencia kialakulásának fokozott kockázatával.

Abidemi Otaiku, a Birminghami Egyetem neurológusa három nagy, az egészséggel és az öregedéssel foglalkozó amerikai tanulmány adatait elemezte. Ezekben több mint hatszáz, 35 és 64 év közötti, valamint 2600 79 éves és idősebb ember vett részt. A vizsgálat kezdetén a résztvevők egyike sem szenvedett demenciában. A középkorúak csoportját átlagosan kilenc évig, az idősebbekét pedig öt évig követték.

A vizsgálat kezdetén a résztvevők egy sor kérdőívet töltöttek ki, köztük olyat, amely arról érdeklődött, milyen gyakran tapasztaltak rossz álmokat és rémálmokat. Az adatokat tanulmányozva Otaiku azt próbálta kideríteni, hogy azok az érintettek, akik a vizsgálat idején gyakrabban küzdöttek rémálmokkal, nagyobb valószínűséggel szenvedtek-e később kognitív hanyatlásban, és diagnosztizáltak-e náluk demenciát.

Forrás: Shutterstock

Heti rémálmok

A heti rendszerességgel rémálmokkal viaskodó középkorúak csoportjánál négyszer nagyobb valószínűséggel fordult elő a demencia előszobájának tekintett kognitív hanyatlás a következő tíz évben, míg az idősebbeknél kétszer nagyobb eséllyel diagnosztizáltak demenciát.

Érdekes módon a rémálmok és a jövőbeli demencia közötti kapcsolat sokkal erősebb volt a férfiaknál, mint a nőknél. Például azoknál az idősebb férfiaknál, akiknek minden héten voltak rémálmaik, ötször nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, mint azoknál az idősebb férfiaknál, akiknek nem voltak rémálmaik. A nőknél a kockázat növekedése csak 41 százalékos volt. Nagyon hasonló mintázatot talált a kutató a középkorúak csoportjában is.

Összességében az eredmények arra utalnak, hogy a gyakori rémálmok a demencia egyik legkorábbi jele lehet, és ez a tünet több évvel vagy akár évtizeddel is megelőzheti az agy teljesítményének tényleges romlását, a memória- és gondolkodási problémák kialakulását – különösen férfiak esetében.

Alternatívaként az is elképzelhető, hogy a rendszeres rémálmok akár a demencia egyik oka is lehet.

A tanulmány jellegéből adódóan a szakértő sem tudja egyértelműen megmondani, melyik elmélet a helyes. A tanulmány fő következtetése azonban változatlan, vagyis a rendszeresen jelentkező rossz álmok és rémálmok közép- és idősebb korban összefüggésbe hozhatók a későbbi demencia kialakulásának fokozott kockázatával.

Forrás: ANP/AFP/Roos Koole

Kezelhető rémálmok

A jó hír az, hogy a visszatérő rémálmok kezelhetőek. A rémálmok első vonalbeli orvosi kezeléséről pedig már kimutatták, hogy csökkenti az Alzheimerhez kapcsolódó kóros fehérjék felhalmozódását. Léteznek klinikai példák, hogy a rémálmok kezelését követően a memória és a gondolkodási képességek javultak.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a rémálmok kezelése egyes esetekben segíthet a kognitív hanyatlás lassításában és a demencia kialakulásának megelőzésében. A kutatások mindenesetre folytatódnak, és Otaiku sem hagy fel a vizsgálatokkal: következő lépésként azt kívánja kideríteni, fiatalabbak esetében is jelezhetnek-e kognitív hanyatlást a rémálmok.