Tavaly több mint 10 millió tuberkulózisos esetet regisztráltak, ez 4,5 százalékos emelkedés a 2020-as év adataihoz képest. Mintegy 450 ezren a baktérium gyógyszereknek ellenálló mutációjával fertőződtek meg, három százalékkal többen, mint 2020-ban. Tavaly 1,6 millióan haltak bele a betegségbe.
A koronavírus-járvány miatt a tuberkulózisos betegek ellátása - ahogy több más egészségügyi program is - több helyen akadozott, sokakat pedig a pandémia miatt nem is diagnosztizáltak, így míg 2019-ben hétmillió TBC-s esetet azonosítottak, 2020-ban ez a szám 5,8 millióra esett vissza.
A Covid-19 után a tbc a világ legfertőzőbb kórokozója, amely elsősorban felnőtteket támad meg, közülük is kiváltképpen olyanokat, akik alultápláltak vagy más betegségük van, például HIV-fertőzöttek. A tuberkulózisos esetek több mint 95 százalékát a fejlődő országokban regisztrálják.
Bár a jelentésben kiemelik, hogy minden három, gyógyszerrezisztens tbc-baktériummal megfertőződött emberből csupán egy kap megfelelő kezelést, hangsúlyozzák, hogy az ilyen esetek is gyógyíthatók, amennyiben lehetőség nyílik a kezelésre.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a Kelet-Európában, Afrikában és a Közel-Keleten dúló konfliktusok súlyosbították a járványhelyzetet, beleértve a korai diagnosztika és az ezt követő kezelések ellehetetlenülését is.
Súlyos a helyzet Ukrajnában, ahol már a február végén kitört háború előtt is az egyik legmagasabb volt a tbc-s betegek száma a világon, egészségügyi szakértők pedig attól tartanak, hogy a kezelések elmaradása miatt több gyógyszerrezisztens mutáció jelenik meg a térségben. Jóllehet a belső menekültek Ukrajna bármely részén kaphatnak kezelést, az országban hiány van a legfontosabb gyógyszerekből, a hatóságok pedig egyre kevésbé tudják nyomon követni a pácienseket.