A bronz műtárgy jellegzetes formája egy kinyújtott jobb kéz, amelynek külső oldalára öt szót véstek. A régészek szerint a késő vaskori kezet egykor egy ajtó fölé helyezhették védelem céljából, ám amikor a települést felégették, majd elhagyták, a tárgy egy vályogtégla ház romjai közé keveredett.
A szakemberek azt feltételezik, hogy a kezet az úgynevezett vaszkóniak alkották;
ez a római kor előtti törzs az Ebro folyó felső folyása és a Nyugati Pireneusok déli medencéje között húzódó területen lakott.
A tudomány korábban úgy vélte, hogy a törzs tagjai, néhány szót leszámítva, nem rendelkeztek a megfelelő írott nyelvvel, és csak azután kezdték el használni az írott szövegeket, hogy a rómaiak kötelezően bevezették a latint.
Az Irulegi kezével kapcsolatos, új tanulmány most öt darab, a vaszkóniak által használt szót azonosított a negyven karakterben.
Ez a felfedezés azonban számos eddigi ismeretet felborít a törzzsel kapcsolatos eddigi információk tekintetében, és azt sugallja, hogy maga a kéz alakú tárgy rejti a legkorábbi baszk nyelvű szöveget, ibériai írással.
Az első szó a sorioneku, ami a mai baszk nyelvű „zorioneko" szót visszhangozza, amely „jó szerencsét" jelent. Ezt négy másik kíséri, amelyek jelentése már nem olyan nyilvánvaló.
A szöveg körülbelül így írható át:
Ez az egyetlen tárgyi darabka felforgathatja mindazt, amit eddig a baszkokról és az írásról gondoltunk
– mondta Joaquín Gorrochategui, a Baszkföldi Egyetem indoeurópai filológia professzora a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Eddig szinte meg voltunk győződve arról, hogy az ókori baszkok írástudatlanok voltak és nem használtak semmiféle írást.
Ez a felfedezés most felülírhatja a korábbi elméleteket, így a tudósok folytatják a kutatást.