Az extrém ritka és lenyűgözően intenzív fényjátékot a norvégiai Tromsø közelében Markus Varik, egy sarkifény-néző túrákra szakosodott túravezető fedezte fel, november 3-án, helyi idő szerint este 18 órakor.
A rendkívüli élénk pink színben pompázó égi jelenség mintegy két percig volt megfigyelhető, amelyről
Varik több felvételt is készített.
„Ez volt az általam valaha látott legerősebb rózsaszín sarki fény jelenség, amit tízéves túravezetői pályafutásom alatt tapasztaltam" – mondta el Markus Varik a Live Science tudományos ismeretterjesztő portálnak. „ Megdöbbentő élmény volt" - fűzte hozzá a sarkifény-néző túrákat vezető Varik.
A Spaceweather.com szerint a rózsaszín „aurora borealis" azt követően jelent meg Tromsø felett a késő esti égbolton, hogy egy G1-es osztályba sorolt napkitörés részecskefelhője betört a magnetoszférába.
A rózsaszínben pompázó sarki fény olyan erős olt, hogy percekig bíbor fénnyel világította meg a sötétségbe burkolózó vidéket.
Sarki fény akkor keletkezik, amikor a Napból áramló töltött részecskék, a napszél, egy-egy napkitörés alkalmával elérik a Földet. A Föld olvadt fémekből álló forró magja a dinamóhatás elve szerint hozza létre azt a bolygónkat körbevevő mágneses erőteret, ami kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a világűr mélyéről érkező kozmikus sugárzás, valamint a Nap részecskesugárzásának legjelentősebb része ne érhesse el a Föld felszínét.
Mivel a az északi és a éli pólusok vidékén a mágneses pajzs jóval gyengébb,
ez lehetővé teszi, hogy a részecskesugárzás itt egészen 300-100 kilométeres mélységig behatoljon a külső atmoszférába.
Ahogy a nagy energiájú töltött részecskék behatolnak a felső légkörbe túlhevítik a gázmolekulákat, amelyek ennek hatására felizzanak, és élénk fényjelenséget okoznak.
A felvillanó sarki fények döntő többsége zöld színárnyalatú, mivel az atmoszférának abban a rétegében, ameddig a napszél részecskéi lejutnak, az oxigén a legnagyobb arányban előforduló gáz, és az oxigénatomok a gerjesztés hatására zöld fényt bocsátanak ki.
A Spaceweather.com szerint azonban a legutóbbi november eleji napvihar során a Föld magnetoszférájának „megrepedése" lehetővé tette, hogy a napszél 100 kilométeres magasság alá hatoljon, ahol viszont már a nitrogén a legnagyobb mennyiségben előforduló gáz. A ritka pink színt így a nitrogénatomok gerjesztődése okozta.
A magnetoszférában keletkezett lyuk körülbelül 6 órával a kinyílása után bezárult. Ezalatt egy furcsa kék fényszalag is megjelent a Svédország felett, amely körülbelül 30 percig mozdulatlanul „lógott" az égen - írja a Spaceweather.com