Ismeretlen, már kihalt rovarfajt azonosítottak magyar kutatók egy borostyánban

A Alienopterix santonicus tudományos rekonstrukciója

Eddig ismeretlen, már kihalt rovarfajt, egy metálfényű őscsótányt azonosítottak magyar kutatók egy ajkai kőszénmocsárból származó, késő-kréta korból való borostyánban - tájékoztatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) az MTI-t pénteken.

Metálszínű lehetett a dinoszauruszok kortársaként élt rovar

A Biologia nevű tudományos folyóiratban közzétett eredmények szerint a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE TTK, az ATK Növényvédelmi Intézet és a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársai által közösen vizsgált pici borostyán Ajka mellett került elő, az egykori szénbányászat idején.

A Föld képe a kréta időszak végén Forrás: Researche Gate

A ajkait nevű borostyántípus kora nagyjából 85 millió év, a késő-kréta időszak santoni emeletéből származik. A kutatók megállapították, hogy a kis rovar egy mára kihalt csótánycsalád tagja; egy új fajról van szó, amelyet Alienopterix santonicusnak neveztek el.

A Alienopterix santonicus tudományos rekonstrukciója Forrás: MTM/ELTE TTK/ Zsoldos Márton

Figyelembe véve a rokon fajok fényes küllemét, a kutatók arra a következtetésre jutottak,

hogy a borostyánban talált csótány is fémes színt viselhetett,

talán valamilyen árnyalatú metálzöldet és hasonlóan a mai metálszínű rovarokhoz az ajkai csótány is az álcázáskor látta ennek hasznát.

A fosszilis szárnypár "furcsa" mozaikos díszítettsége erős nagyításban Forrás: MTM/ELTE TTK/Springer Link

Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, a kutatás vezetője szerint a csillogó, fémes színű kültakaró zavaró lehet sok ragadozó számára, ugyanis általuk megtörnek az állat testének körvonalai.

Eleinte lepkefélének vélték

Szabó Márton sokáig azt hitte a zárvány valamiféle lepke is lehet. A borostyánban talált rovarnak hiányoznak a lábai és a feje nagy része, ami nehezítette az azonosítást. Az első szárnypár viszont jó állapotban maradt meg, és "furcsa" mozaikos díszítettséget visel, ami hasonló a lepkék a szárnyát fedő pikkelyszerű elemekhez.

A borostyánba bezáródott őscsótány Forrás: MTM/ELTE TTK/Springer Link

A magyar kutatót Peter Vrsansky szlovák csótányszakértő világosította végül fel,

hogy inkább csótányról lehet szó.

Kóbor Péter társszerző, az ATK Növényvédelmi Intézet kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyanolyan fontos az ízeltlábú csoport fosszilis képviselőinek megismerése, mint a recenseké.

Az Alienopterix santonicus maradványainak in situ tudományos rajza Forrás: MTM/ELTE TTK/Springer Link

Szerinte az ilyen kutatások révén könnyebben megérthetők olyan jelenségek, mint az invázióssá válás vagy bizonyos ökoszisztémákban betöltött szerep.
A kutatások folytatódnak a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani gyűjteményében még jóegynéhány ajkait zárvány vár vizsgálatra.

(Forrás: MTI)