Az Akszúmi Királyság időszámításunk szerint az 1. század közepén alakult ki a bukott D'mt Királyság egykori területein és a kezdettől fogva fontos szerepet játszott a Róma és India közötti transzkontinentális kereskedelmi útvonalak működtetése kapcsán, majd a késő ókor egyik legjelentősebb birodalmává emelkedett.
Az Adulis kikötőjében feltárást végző régészek most két templomot tártak fel, amelyeket a királyság keresztény hitre való áttérése után építettek a Krisztus utáni 4. század körül.
Az egyik építmény egy bonyolult katedrális, egy keresztelőkápolna maradványaival kiegészítve, míg a második kisebb méretű volt, de egy kupolatetőt támasztó oszlopgyűrűt is rejtett.
A templomok számos hagyományból származó elemeket tartalmaznak, amelyek tükrözik a királyság megtérésére gyakorolt különböző hatásokat.
A kupolás templom egyedülállónak számít az Akszúmi Királyságban, és úgy tűnik, hogy a bizánci építészet ihlette. Eközben a katedrális egy nagy emelvényre épült, akszúmi hagyomány szerint.
A kutatók modern tudományos módszereket alkalmaztak a lelőhelyekről kinyert anyagok vizsgálata során, például szénizotópos kormeghatározást a szerkezetek pontos keltezésének megállapítása érdekében.
Ez a tanulmány az egyik első példa a modern módszerekkel feltárt akszúmi templomokra
– mondta Dr. Castiglia a HeritageDaily online tudományos portálnak.
Az Antiquity folyóiratban megjelent tanulmányban a tudósok megállapították, hogy a katedrálist először időszámításunk szerint 400-535 között, míg a kupolás templomot 480-625 között emelték. Mindkét építmény az Akszúmi Királyság legkorábbi keresztény templomai közé tartozik, és a legrégebbiek, amelyeket a főváros szívvidékén kívül ismernek.
A szent épületek az iszlám beköszöntével a hanyatlás időszakba kerültek, később muszlim temetővé tulajdonították őket, jelezve, hogy a helyi szokások keveredtek az újdonságokkal.
A szakemberek szerint ezek az épületek azt mutatják, hogy Északkelet-Afrika vallástörténete kozmopolita volt, és különböző csoportok befolyásolták a hiedelmek terjedését.