A két távoli vízből álló bolygót a Lant (Lyra) csillagképben fedezték fel a NASA exobolygó-kutatási programjának keretén belül. Az űrkutatási szervezet közleménye szerint a két szokatlan égitest egy, a Földtől 218 fényévre fekvő vörös törpe körül kering.
A vörös törpék kicsi és viszonylag hideg csillagok, amelyek tömege a Nap tömegének 7,5 százalékától maximum a feléig terjedhet. (A 7,5 naptömegnél kisebb csillagokat barna törpéknek nevezik, a szerk.) A vörös törpék felszíni hőmérséklete kevesebb 3500 kelvinnél,
ezért a fényük is legfeljebb 1/10 ezrede a Nap fényerejének,
és a többségük elsősorban csak infratartományban észlelhető.
A NASA közleménye szerint a vörös törpe körül keringő vizes világok egyáltalán nem hasonlítanak a Naprendszer földtípusú bolygóihoz.
A Nature Astronomy tudományos szakfolyóiratban december 15-én megjelent tanulmány szerint a Kepler-138-as katalógusszámot kapott bolygórendszer tagjai vízből állnak, és nem rendelkeznek szilárd kéreggel.
A Kepler-138-as rendszert a Montréali Egyetem Exobolygó-kutató Intézetének Caroline Piaulet által vezetett kutatócsoportja figyelte meg az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA két űrteleszkópja, a Hubble és a Spitzer segítségével.
A Kepler-138-as rendszer három exobolygójáról már korábban is tudtak,
de csak most fedezték fel, hogy ezekből kettő vízből áll.
A kutatók modellezése szerint mindkét bolygó rendelkezhet egy-egy nagyobb, fémekből és sziklából felépülő maggal, amely felett egy nagynyomású vastag vízkéreg található.
A NASA elemzése szerint a bolygók magas felszíni hőmérséklete arra utal,
hogy az atmoszférájuk forró vízgőzből állhat.
Ezek az elsőként felfedezett olyan szokatlan planéták, amelyek tömegének jelentős részét a víz építi fel. A NASA az idén fedezte fel az ötezredik exobolygót, amelyek száma az év végéig 5200 fölé emelkedett.
Extraszoláris, vagy rövidítve exobolygóknak nevezzük azokat a planétákat, amelyek a Naprendszeren kívül más csillagok körül keringenek.
Mivel sokáig nem létezett megfelelő technika a felfedezésükre, egészen az 1990-es évekig csak hipotetikus volt a létezésük. A nagy teljesítményű teleszkópoknak illetve űrtávcsöveknek, továbbá az egyre pontosabb észlelési technikáknak köszönhetően azonban folyamatosan gyarapszik az újonnan felfedezett exobolygók száma.