A helyszínt azóta lecsapolták, amely egykor egy ősi mocsár volt, ahol a kutatók a lábcsontokat, egy medencét és egy alsó állkapocs egy részét találták meg a még megmaradt fogakkal együtt a tőzegbe temetve. Ez az egyedülálló fizikai és biokémiai összetételnek köszönhető, amely erősen savas vizet, alacsony hőmérsékletet és oxigénhiányt tartalmaz.
A test más részei is előkerültek, de azok a védőrétegen kívül helyezkedtek el és rossz állapotban vannak.
A régészek egy kovakőbalta maradványait és állati csontokat is találtak a maradványok közelében, azonban emberáldozatra utaló tárgyi bizonyítékot nem találták, például kivégzés utáni sérülések formájában.
A lelet beleillik abba a bizonyított hagyományba, hogy a mocsárban rituálisan temettek el tárgyakat, embereket és állatokat
– mondta Emil Struve Winther, a ROMU régésze a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Ezt széles körben tették az ókorban, és a mostani felfedezés is valószínűleg egy ilyen rituálé áldozata.
Hozzátette: a korábbi leletek azt mutatják, hogy ez egy olyan terület, ahol rituális tevékenység zajlott.
A mocsári testek túlnyomó többsége – köztük olyan példák, mint a tollundi ember, a grauballei ember és a lindowi ember – a vaskorból származik, és Északnyugat-Európában, különösen Dániában, Németországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Svédországban, Lengyelországban és Írországban találták őket.
A vaskori láptestek jellemzően számos hasonlóságot mutatnak: ilyenek például erőszakos halálesetet és a ruházat hiányát, ami miatt a régészek arra következtettek, hogy az itt felfedezett halottakat egyfajta széles körben elterjedt, emberáldozati kulturális hagyomány részeként ölték meg és temették őket a mocsárba, vagy bűnözőként végezték ki őket.