„Nem csak a több mint ezer éves pompás hagyományok és évkönyvek állnak mögöttem, hanem a Nemzetközösség és Birodalom élő ereje és fensége; régi és új társadalmak; a történelem és a származás szempontjából eltérő földek és fajok, de mind Isten akarata által, egyesítve lélekben és célokban."
(II. Erzsébet brit királynő)
A brit királynő 1953. június 2-i koronázási ceremóniája - amit a hagyományoknak megfelelően a Westminster Apátságban tartottak - volt az első olyan alkalom, amit a televízió is élőben közvetített. Az akkoriban 36 millió lakosú Egyesült Királyságban csaknem 27 millióan követték a szertartást a rádió -és kisebb részt - a televízió jóvoltából. A ceremónia után közel 3 millió ember sorakozott fel azon az útvonalon, amelyen a frissen megkoronázott királynő és kísérete ünnepélyes menetben visszavonult a Buckingham-palotába.
A királynő népszerűsége azóta is töretlen: II. Erzsébet a leghosszabb életű és leghosszabb ideje regnáló brit uralkodó, de ő a történelem legrégebb óta hivatalban lévő női államfője is.
Noha hét évtizede tartó uralkodása alatt számos kritikával illették őt és a királyi családot is, de ennek ellenére folyamatos maradt a monarchia magas támogatottsága az Egyesült Királyságban.
A mindössze 25 éves korában trónra került Erzsébet immár hetven éve képviseli az egész Brit Nemzetközösség érdekeit.
A History.com online történelmi portál segítségével összeszedtük uralkodásának kevéssé ismert, érdekes momentumait.
Annak ellenére, hogy II. Erzsébet a legrégebb óta regnáló női uralkodó a világon és a történelem egyik legtöbbet utazó államfője, a brit királynő nem rendelkezik útlevéllel. Pedig uralkodása alatt már nem kevesebb, mint 116 országban járt. A magyarázat azonban igen egyszerű:
mivel minden brit útlevelet úgymond a királynő nevében állítanak ki, ezért neki magának nincs is szüksége rá.
Nincs szüksége jogosítványra sem, noha a család történetét feldolgozó és nagy sikert aratott, A korona című sorozat révén szinte már köztudott, hogy az uralkodó imád vezetni, főként amikor a királyi birtokok valamelyikén tölti az idejét. II. Erzsébet azonban szívesen sétálgat is:
az 1970-es ausztráliai és új-zélandi királyi körútja során Fülöppel és Anna hercegnővel együtt egy sok évszázados királyi hagyományt felrúgva,
az őt ünneplő emberek között sétált, hogy személyesen fogadja üdvözletüket ahelyett, hogy a szokásoknak megfelelően biztonságos távolságból integessen nekik.
Elizabeth Alexandra Mary Windsor 1926. április 21-én született az anyai nagyapja londoni palotájában Albert György yorki herceg (a későbbi VI. György brit király), és Elizabeth Bowes-Lyon (Erzsébet anyakirályné) gyermekeként. Erzsébet édesapja a skót arisztokrácia elitjéhez tartozó Strathmore és Kinghorn grófok leszármazottja,
első keresztnevét édesanyja után, második keresztnevét Alexandra királyné (apai dédanyja) tiszteletére, harmadik keresztnevét pedig apai nagyanyja, Mária királyné emlékére kapta.
Április 21. tehát II. Erzsébet „egyik" születésnapja, amit privát ünnepségeken tölt a családjával.
Hagyományosan azonban minden nemzetközösségi ország egyetlen meghatározott napon ünnepeli a királynő születésnapját: májusban vagy júniusban. Az Egyesült Királyságban ez például június első, második vagy harmadik szombatjára esik.
A királyok vagy királynők „hivatalos" születésnapja tehát egy kiválasztott nap, amely az állami protokoll szerinti hivatalos ünnep.
Nagy-Britanniában az első ilyen alkalom 1748. júniusában volt: ekkor ünnepelték II. György király születésnapját, aki meghonosította ezt a szokást. II. Erzsébet „szuverén születésnapján" az eseményt egyesítették az éves „Trooping the Colour" ceremóniával és felvonulással, ami a hadsereg alakulatainak az ünnepsége 1748 óta.
Miután hónapokig hiába könyörgött édesapjának, hogy engedje vezetni, az akkor még 18 éves Erzsébet hercegnő úgy döntött, hogy csatlakozik a Női Kisegítő Területi Szolgálathoz (Women's Auxiliary Territorial Service). Ez már a második világháború vérzivataros éveiben történt.
Erzsébet nem volt rest, felvette a sötétkék kezeslábast, és először Londonban kitanulta az autószerelő mesterséget, majd részt vett egy kiképzésen, ahol elsajátította a katonai teherautó sofőrséget.
A brit királynő mind a mai napig a királyi család egyetlen olyan női tagja, aki belépett a fegyveres erők állományába, ráadásul ő az egyetlen ma is élő államfő, aki szolgált a második világháborúban.
Erzsébet hercegnő 1947. november 20-án ment feleségül harmadik unokatestvérhez, Fülöp Mountbatten-hez, aki korábban Görögország és Dánia hercege volt. Az esküvőjük 2000 fős vendéglistája és
a menyegző napjára vonatkozó extravagáns tervek azonban inkább zavarták, mint lelkesítették a háború utáni ínség közepette a brit népet.
A „nagy nap" azonban mégis világszerte felkeltette az emberek érdeklődését.
Norman Hartnell tervező menyasszonyi ruháját számos pályázó közül választották ki, de a terveit csak augusztus közepén hagyták jóvá, így kevesebb mint három hónapja maradt a ruha elkészítésére.
A második világháborút követő megszorító intézkedések még magára a hercegnőre is vonatkoztak, akinek úgynevezett „ruha-adagoló" kuponokat kellett összegyűjtenie az esküvői ruhájának anyagára, egy elefántcsont színű szatén ruhára, amelyet 10 ezer fehér gyöngy díszített.
Szintén ilyen kuponokkal fizette ki a nyolc koszorúslány ruháját is.
A királyi pár több mint 2500 esküvői ajándékot és mintegy 10 ezer gratulációt kapott a világ minden tájáról.
1976. március 26-án Erzsébet királynő elküldte az első e-mailjét, miközben részt vett egy hálózati technológiai bemutatón a Royal Signals and Radar Establishment kutatóintézetben, az angliai Malvernben.
Az üzenetet az úgynevezett ARPANET-en, a modern internet elődjén keresztül továbbították.
Ezért tartják a brit királynőt az első államfőnek, aki elektronikus levelezést használt.