Váratlan események voltak ezek"
– fog mondandójába Michael Roman, az Egyesült Királyság Leicesteri Egyetemének posztdoktor kutatója, a The Planetary Science Journal című folyóiratban megjelenő tudományos közlemény vezető szerzője. –
Mivel végigészleltük a Neptunusz déli féltekének kora nyarát, azt vártuk, hogy a légkör lassan melegedni fog, nem pedig hűlni."
A Földhöz hasonlóan a Neptunuszon is váltakoznak az évszakok a bolygó Nap körüli keringése során.
Ám ezen a távoli égitesten minden egyes évszak nagyjából 40 év hosszúságú, hiszen egyetlen Neptunusz-év 165 földi évnek felel meg.
A bolygó déli félgömbjén 2005 óta van nyár. A csillagászok tudni szerették volna, hogy miként változik a hőmérséklet a bolygó déli félgömbjének nyári napfordulóját követően.
A kutatók több mint 17 év alatt közel 100 felvételt rögzítettek a bolygóról infravörös tartományban, hogy minden korábbinál részletesebben állapíthassák meg a légköri hőmérséklet-változások trendjeit.
Az adatok azt mutatták, hogy az elmúlt két évtized során a bolygó nagy része a déli nyár beköszönte ellenére is egyre csak hűlt. A Neptunusz légkörének átlaghőmérséklete 2003 és 2018 között 8 °C-kal csökkent.
A csillagászok meglepve tapasztalták azt is, hogy a déli pólus környéke az elmúlt két év során hirtelen jelentősen felmelegedett. 2018 és 2020 között az átlagos hőmérséklet itt 11 °C-os növekedést mutatott.
Noha a Neptunusz meleg poláris örvényéről évek óta tudnak a kutatók, ilyen gyors felmelegedést soha azelőtt nem észleltek a bolygó sarkvidékein.
„Az adataink a teljes évszaknak kevesebb mint a felét fedik csak le, ez idő alatt pedig senki sem várt ilyen erős és gyors változásokat" – hangsúlyozza Glenn Orton, a tanulmány társszerzője, az Amerikai Egyesült Államokbeli Kaliforniai Műszaki Egyetem Jet Propulsion Laboratóriumának (JPL/Caltech) tudományos főmunkatársa.
A csillagászok a Neptunusz hőmérsékletét hőkamerákkal mérték meg. Ezek a műszerek az égitest által az infravörös hullámhossztartományban kibocsátott hősugárzást észlelik. A program keretében a kutatók összegyűjtötték a Neptunuszról az elmúlt két évtizedben rögzített összes földi megfigyelést. A vizsgálat során a Neptunusz felsőlégköre, a sztratoszféra által kibocsátott infravörös fényt tanulmányozták. Így tudták a csillagászok rekonstruálni a Neptunusz légköri hőmérsékletét és annak a déli nyár egy része során mutatott változásait.
Minthogy a Neptunusz mintegy 4,5 milliárd km távolságra van tőlünk, és nagyon hideg, az átlaghőmérséklete mindössze –220 °C körül alakul, így a bolygó légkörének hőmérsékletét nem könnyű megmérni. „Ez a fajta vizsgálat csak érzékeny infravörös felvételek révén, a VLT-hez hasonló óriástávcsövekkel lehetséges, amik tisztán képesek észlelni a Neptunuszt. Ez pedig csak az elmúlt mintegy 20 évben vált lehetővé" – húzza alá a tanulmány egy másik társszerzője, Leigh Fletcher, a Leicesteri Egyetem professzora.
Az összes felvétel mintegy harmada készült a chilei Atacama-sivatagban működő Nagyon Nagy Távcső közép-infravörös képalkotó és spektroszkópiai műszerével (VLT Imager and Spectrometer for mid-InfraRed – VISIR). A távcső nagy méretű tükrének és nagy tengerszint feletti működési magasságának köszönhetően a műszer nagyon jó minőségben szolgáltat nagy felbontású adatokat, és ez a műszeregyüttes készíti az elérhető legélesebb képeket a Neptunusz bolygóról. A kutatók továbbá a NASA Spitze- űrtávcsövével, a chilei Gemini South teleszkóppal, valamint a Hawai'i szigetén működő Subaru, Keck és Gemini North távcsövekkel készített felvételeket is felhasználtak munkájuk során.
A csillagászok egyelőre nem tudják megmagyarázni váratlan megfigyelési eredményeiket. Elképzelhető, hogy a Neptunusz sztratoszférájának kémiai változásai, esetleg véletlenszerű időjárási események, vagy akár a napfoltciklus áll a jelenségek hátterében. A hőmérséklet-változások okainak megfejtéséhez minden bizonnyal még éveken, évtizedeken keresztül folytatni kell a megfigyelési programot. A jövőbeli még nagyobb távcsövek, mint amilyen az ESO Rendkívül Nagy Távcsöve (Extremely Large Telescope – ELT) is lesz, még részletesebben és pontosabban tudják majd észlelni a bolygó hőmérséklet-változásait, míg a NASA/ESA/CSA James Webb-űrtávcsöve a Neptunusz légkörének kémiai összetételét és hőmérsékletét is minden korábbinál pontosabban lesz képes feltérképezni.
Úgy vélem, hogy a Neptunusz egésze nagyon érdekfeszítő téma, hiszen alig tudunk még valamit róla"
– zárja gondolatait Roman. –
Eredményeink egy sokkal bonyolultabb légköri rendszerre és időbeli változásokra utalnak a Neptunusz esetében."