Tartósságának és áttetsző borostyán és barna rétegeinek áttetsző örvénylésének köszönhetően a teknősbékapáncélt évszázadok óta használják többek között ékszerek, fésűk és edények készítésére.
Ez volt szó szerint a műanyag, mielőtt a műanyagot feltalálták volna, mert annyira alakítható
– mondja Brad Nahill, a SEE Turtles teknősvédő csoport társalapítója és elnöke, valamint a National Geographic Explorer kutatója a National Geographic online portálnak.
A teknősbékák páncélja klasszikus értelemben nem a teknősöktől származik, hanem szinte a kizárólag a súlyosan veszélyeztetett közönséges cserepesteknőstől (Eretmochelys imbricata). Az adatok szerint 1884 és 1992 között legalább kilencmillió tengeriteknősfélét öltek meg és adtak el páncéljukért.
Ma már kevesebb mint 25 ezer tenyésznőstény maradt világszerte, pedig az állat nemzetközi kereskedelmi kereskedelmét is betiltották.
Nahill csoportja vezeti azokat az erőfeszítéseket, amely során a szakemberek modern technológiát alkalmaznak ennek az ősrégi anyagnak az illegális kereskedelme elleni küzdelemben. A teknősbékapáncélt széles körben és pontosan reprodukálják gyantával, így nehéz megkülönböztetni az igazit a hamisítványtól.
A SEE Turtles szervezet a Smithsonian OCIO Data Science Lab laboratórium partnereivel közösen készített egy alkalmazást, amely segíthet a súlyosan veszélyeztett teknősök hathatósabb védelmében.
A SEE Shell névre keresztelt alkalmazás a gépi tanulást használja annak érdekében, hogy 94 százalékos pontossággal azonosítsa, hogy a teknősbékák páncéljának mintázatáról készült fénykép valódi vagy esetleg hamis.
Alexander Robillard, a Smithsonian's Data Science Lab predoktori munkatársa szerint ez az első olyan mobilalkalmazás, amely számítógépes módszert használ az illegális vadon élő állatok kereskedelme ellen.
Nahill szerint a teknősbékapáncél feketepiaci értékesítése továbbra is legalább negyven országban zajlik, főként Közép-Amerikában és Délkelet-Ázsiában.
A tiltott eladások túlnyomó részét a turisták teszik ki, akik különböző „teknősbéka-csecsebecséket" vásárolnak ajándékboltokban és a piacon. A szakemberek úgy vélik, hogy a most fejlesztett alkalmazás az általa nyújtott rengeteg információ miatt is értékes. Minden kép egy privát, központi adatbázisba kerül, mindegyikhez GPS-koordinátákkal, amelyek lehetővé teszik a SEE Turtles számára, hogy azonosítsák az illegális értékesítés központi helyszíneit.
Ha csak néhány száz turista használja aktívan ezt az alkalmazást és ezzel adatokat gyűjt, miközben elkerüli a valódi teknősbékapáncél vásárlását, akkor az már nagyszerű dolog
– mutatott rá Nahill.
A SEE Turtles azt tervezi, hogy az ingyenes alkalmazást közösségimédia-kampányokon és más természetvédelmi szervezetekkel való partnerségen keresztül forgalmazza.
Bár nem vett részt az alkalmazás fejlesztésében, de Emily Miller tengerökológus egy 2019-es tanulmányában már írt a közönséges cserepesteknős kereskedelem globális léptékéről.
Bár világszerte számos, különböző csoport gyűjt adatokat a közönséges cserepesteknősök kereskedelemről, de a kutatási kérdések megválaszolásának az egyik legnagyobb akadálya az adatok konszolidálása, formázása és rendszerezése
– magyarázta a tudós. – Egy nagyobb, központosított adatbázis hihetetlenül hasznos lesz a kereskedelmi szokások globális megértésében.
A csapat eddig összesen négyezer képet gyűjtött össze valódi és hamis teknőspáncél termékekről. Ezeket a fotókat betáplálták egy számítógépes modellbe, amely elemezte az egyes képpontokat, hogy megismerje a valódi és a hamis teknőspáncél alakja és színe közötti különbségeket. Nahill szerint az
a legfontosabb különbség, hogy a valódi teknőspáncél mintázata véletlenszerű, míg a műtermékeken általában egyenletes szélű foltok vannak, esetleg ugyanaz a minta a különböző termékeken, amelyeket együtt értékesítenek.
A mesterséges teknőspáncél narancssárga árnyalata is állandó áttetszőségű.
Ezzel az új technológiával a kutatók jól meg tudják különböztetni egymástól az igazit és a hamisat, miközben úgy vélik, hogy az alkalmazás nélkül évekig tartó gyakorlásba telhet, amíg egy nem szakértő kifejlesztheti ezt a képességet.
A gépi tanulás és a számítógépes modern technológia minden olyan vizuális feladatot el tud végezni, amire az ember képes, de ezt hatékonyabban és gyorsabban teszi
– mondja Nahill, aki a SEE Shell-t két pár teknősbékapáncél mintás szemüvegen tesztelte és rögtön megállapította, hogy mindkettő hamisítvány.
Az alkalmazáson keresztül a tudósok már találkoztak olyan teknősbékapáncélból készült termékekkel, amelyekről eddig nem is tudtak: például koktélkeveréshez használt teknőspáncélból készült pálcákra és kakasviadalhoz szolgáló sarkantyúkra bukkantak.
Az alkalmazás bizonyára értékes lesz a helyi természetvédelmi csoportok számára.
Egy, a kolumbiai Cartagenában működő teknősvédő csoport, a Fundación Tortugas del Mar már az applikáció indulása előtt sikeresen bevonta a helyi bűnüldöző szerveket a kereskedelem visszaszorításába, amivel a régióban közel 80 százalékkal csökkentette azt. Nahill szerint
a hatóságok azonban csak akkor járőröznek, ha valaki a természetvédelmi csoportból elkíséri őket, hogy segítsen azonosítani az illegális termékeket.
A Tortugas del Mar azt tervezi, hogy képzést tart a bűnüldöző szerveknek az alkalmazás használatával kapcsolatban, hogy annak munkatársai gyorsabban és önállóabban dolgozhassanak a jövőben.
Ha a turisták a SEE Shellt használják, az olyan, mintha egy sereg természetvédőt felszerelnénk eszközökkel ahhoz, hogy megnehezítse azoknak az életét, akik teknősbékapáncélt árulnak az asztal alatt
– hangsúlyozta David Godfrey, a Sea Turtle Conservancy ügyvezető igazgatója, akinek a munkája magában foglalja a közönséges cserepesteknősök védelmét Panamában, a kereskedelem egyik legkedveltebb pontján. – Most, hogy az emberek azonnal azonosítani tudják az igazit, az eladók kétszer is meggondolják, hogy kockáztassanak-e.
A World Wildlife Fund (WWF) segítségével a SEE Turtles célja az is, hogy a technológiát az online platformokra is eljuttassa, amelyeken az elmúlt években megnövekedett az illegális vadon élő állatok kereskedelme.