Majomhimlőtől félnek Európában, egyre több beteget találnak

A tudomány már számos vírust legyőzött, így a fekete himlő kórokozóját is ( a kép illusztráció)

Noha a majomhimlő már csaknem öt évtizede ismert fertőző betegség, mindeddig nem sokat lehetett hallani róla. A kórról szóló tudósítások csak azután kezdtek nagyobb nyilvánosságot kapni, hogy az eddig ritka betegségként ismert majomhimlő a fejlett országokban, Észak-Amerikában és Európában is felütötte a fejét. Franciaországban a Le Figaro címlapon foglalkozott vele, nyugtalanítónak szánt írásában, mint a legújabb járványveszéllyel. Egyre több beteget találnak Nyugat-Európában, legutóbb Párizsban is. Cikkünkben összefoglaltuk mindazt, amit a majomhimlő-fertőzés kialakulásáról, terjedéséről, tüneteiről, illetve a megelőzéséről tud jelenleg az orvostudomány. És ami talán a legfontosabb kérdés: hogy lehet gyógyítani?

Ötven éve fedezték fel, és sokáig Afrikában maradt

A majomhimlő vírusos fertőző betegség, amelynek legelső ismert esetét ötven éve, 1972-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságból. Az első megbetegedés felfedezése óta eddig tizenegy, zömében közép-, illetve nyugat-afrikai országból, így többek között Gabonból, Libériából, Kamerunból, Nigériából, Elefántcsontpartról, a Közép-afrikai Köztársaságból, Sierra Leonéból, mindkét Kongóból és Dél-Szudánból jelentettek majomhimlő-fertőzést.

Először Közép-Afrikában észleltek majomhimlős megbetegedéseket Forrás: Wikipedia/CDC.gov

A betegség fő elterjedési területe a közép-afrikai trópusi esőerdőöv. Maga a vírus állatról, a legnagyobb valószínűség szerint a fertőzés elnevezését adó majmokról kerülhetett át az emberre.

Két-három évtizedig csak alacsony fertőzésszám és lokálisan jól körülhatárolható terjedési zóna jellemezte

ezt a himlővel rokon fertőző betegséget. Az esetszámok az ezredforduló óta kezdtek lassú növekedést mutatni, és a betegség elhagyva az afrikai kontinenst, más földrészeken is megjelent.

A kór valószínűleg majmokról került át az emberre Forrás: Jeroen Kransen,CC BY-SA 2.0

Az Egyesült Államok Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központja (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) szerint a majomhimlőt állati köztes gazda útján 2003-ban hurcolták be Amerikába,

de a betegség egészen mostanáig gyakorlatilag ismeretlen maradt Észak-Amerikában és Európában is.

Friss hírek szerint az elmúlt hetekben Kanadában tucatnyi gyanús esetet vizsgált a járványügyi hatóság Montréal környékén, a múlt héten pedig az Egyesült Államokban, Massachusettsben azonosítottak egy majomhimlős fertőzöttet.

A majomhimlő kórokozója a nyálkahártyán és felületi hámsérüléseken át juthat be a szervezetbe Forrás: Centers for Disease Control and Prevention/Goldsmith -Russel

A kór Európában is megjelent, Spanyolországban és Portugáliában eddig 40 esetet azonosítottak,

Nagy Britanniából pedig 9 megerősített fertőzést jelentettek. Franciaországban is találtak már majomhimlős beteget, Párizsban. A már lecsengőben lévő Covid-járvány miatt a közvélemény fokozottan érzékeny egy esetleges újabb pandémia lehetőségére, ezért is indokolt alaposan szemügyre venni, hogy vajon a majomhimlő jelenthet-e ismét komoly közegészségügyi fenyegetést?

Fertőzött ruházattal és szexuális úton is terjedhet

A majomhimlő típusát tekintve a himlővel rokon fertőző betegség, amit a megjelenése után nem egészen tíz évvel később, 1980-ra sikerült visszaszorítani és majdnem teljesen felszámolni. Az, hogy ennek ellenére később ismét lassan elkezdett terjedni, az egészségügyi szakemberek szerint arra vezethető vissza, hogy megszűntek a himlő elleni védőoltások, amik keresztvédettséget biztosítottak a majomhimlővel szemben.

A tudomány már számos vírust legyőzött, így a fekete himlő kórokozóját is, viszont ezzel egyidejűleg megszűnt a himlő elleni védőoltás is Forrás: Wikimedia Commons/James Gathany Content Providers

A majomhimlő első tünetei a megfertőződést követően 5-21 nap lappangási idő után jelentkeznek. A tünetek általában fejfájással, hidegrázással, a nyirokcsomók duzzanatával, hátfájással és kimerültséggel kezdődnek. Ezeket a tüneteket magas láz követi,

két-három nap elteltével pedig csúnya kiütések jelennek meg először az arcon,

majd a többi testtájon is. A vöröses színű kiütésekből papullák (hólyagok) lesznek, amelyek gennyel telt pustulákká alakulnak át. A pustulák később elvarasodnak, és kiszáradva végül leválnak a testről.

Az első amerikai páciens, Julian Glenn 2003-ban kapta meg a fertőzést Forrás: Centers for Disease Control and Prevention

A vírust vagy egy fertőzött állat harapásától, illetve marásától, nyers hús evésétől, vagy egy már megfertőződött emberrel való testi kontaktussal lehet elkapni. De úgy is megfertőződhet valaki, hogy vírussal szennyezett ruhával vagy ágyneművel érintkezik. Noha korábban még nem dokumentálták, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felhívja arra a figyelmet,

hogy a majomvírus-fertőzés szexuális úton is terjed,

ezért a védekezés nélküli szex szintén komoly kockázatnak számít.

A tünetek egyikét a testet elborító hólyagok alkotják Forrás: WHO/Nigeria Centre for Disease Control

A WHO szakértői szerint ebből a szempontból a partnereiket gyakran váltogató férfiak jelenthetik a legveszélyeztetettebb kockázati csoportot. Ezt néhány a közelmúltban Portugáliában azonosított eset is alátámasztja; az itt regisztrált fertőzöttek közül kilenc páciens ugyanis olyan egyedülálló fiatal férfi, akik gyakran váltogatták a partnereiket.

Van már hatékony vakcina a kórokozóval szemben

A vírus a felületi hámsérüléseken, a légutakon, illetve a szem, az orr és a száj nyálkahártyáján át juthat be a szervezetbe. A szakértők feltételezése szerint a vírus elsődlegesen cseppfertőzéssel terjed. Jelenleg még nincs kidolgozott specifikus kezelés a majomhimlős megbetegedésekre, ami az esetek döntő többségében magától elmúlik. Az Afrikában megfertőződött betegek 1-10 százaléka halt bele a majomhimlőbe, részben az elégtelen kezelés, részben pedig a szövődmények miatt.

A majomhimlős fertőzéssel érintett területek a WHO térképén. A térkép publikálása óta már Kanadában, Portugáliában és Spanyolországban is regisztráltak új fertőzötteket Forrás: WHO

A himlő elleni védőoltás nagyon hatékony megoldás lehetne a majomhimlő-fertőzés elleni prevencióban is, de mivel négy évtizede a himlőt felszámolt betegségnek minősítették, a korábbi himlő elleni első generációs vakcinák már nem állnak rendelkezésre. Viszont az Európai Unióban, az Egyesült Államokban, valamint Kanadában már engedélyezték a Bavarian Nordic dán biotechnológiai cég által kifejlesztett vakcinát, ami a klinikai tesztek tanúsága szerint hatékony a kórokozóval szemben, és újabb vakcinák is bevezetés előtt állnak.

A himlő elleni korábbi védőoltás és a tapasztalatok megkönnyítik a majomhimlővel szembeni védekezést Forrás: commons.wikimedia.org

A himlő leküzdésében szerzett korábbi tapasztalatok igen jól alkalmazhatók a majomhimlő ellen is,

ezért a szakértők szerint nem kell újabb nagy világjárványtól tartani.

A majomhimlő terjedésének feltartóztatásában a megelőzésnek szintén komoly szerepe lehet. Amerikai kutatók szerint a vírust már a hagyományos háztartási tisztítószerek is elpusztítják, ezért a higiénia, a gyakori kézmosás, az evőeszközök, a ruházat és az ágynemű tisztán tartása jelentős perevenciós eszköz a fertőzés elkerüléséhez. A szakértők szerint a majomhimlő elleni védekezés lehetőségei kiválóak, ezért nem kell újabb nagy pandémiától tartani.