A Ki vagy doki? című sorozatban szerepel egy szilúr nevű technológiailag fejlett faj, ami jóval az emberiség megjelenése előtt uralta a Földet. Egy idő után azonban rejtőzködésre kényszerültek, és mindaddig felfedezetlenek maradtak, míg a főhős meg nem jelent ikonikus telefonfülkéjében.
A történetből ihletet merített a Cambridge-i Egyetem két tudósa is. Kutatásukban elsősorban nem arra voltak kíváncsiak, hogy létezett-e az ember előtt idegen civilizáció a bolygónkon (szerintük erre kicsi az esély), hanem hogy ki tudnánk-e mutatni egy évmilliókkal ezelőtt eltűnt, technológiailag fejlett társadalom geológiai nyomait.
A tanulmány a Journal of Astrobiology című szakfolyóiratban látott napvilágot. A szerzők szerint a kulcskérdés az, hogy milyen gyakran alakulhatnak ki fejlett civilizációk.
Az egyetlen ismert példa az ember, az ipari civilizáció nagyjából 300 éve kezdődött. Ez egy kis töredéke annak az időnek, amióta fajként létezünk, és csupán egy parányi szelete annak az időnek, amióta komplex élet van a szárazföldön. E rövid időszak alapján felvetődik a kérdés, hogy ehhez hasonló folyamat lejátszódhatott-e az ember megjelenése előtt"
– idézi a kutatókat az IFL Science tudományos portál.
A kérdés megválaszolása segítheti a Naprendszeren túli bolygókon élő esetleges fejlett idegen civilizációk keresését is. A tanulmány rámutat arra, hogy az ember viszonylag rövid idő alatt jelentős nyomokat hagyott a bolygón, megváltoztatva a Föld éghajlatát és ökoszisztémáit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a változások évmilliók múlva is kimutathatóak lesznek.
Valójában az általunk hagyott geológiai nyom mindössze néhány centiméter vastagságú lehet.
Természetesen minél tovább tart a civilizációnk, annál nagyobb jelet hagyunk magunk után, a hosszú távú túléléshez azonban fenntarthatóságra van szükség. Egy fenntartható társadalom kisebb nyomot hagy maga után, így viszont kevesebb földtani jel fog árulkodni a későbbiekben létezéséről.
Bizonyos nyomaink idővel megkülönböztethetetlenné válnak a természetes folyamatoktól, vannak ugyanakkor olyan jelek, amik félreérthetetlenül az emberiségre fognak utalni; ilyenek például a műanyagok vagy az atomháborúk okozta szennyezések.
A kutatócsoport nem ad választ a tanulmányban arra a kérdésre, hogy léteztek-e ősi fejlett civilizációk előttünk,
inkább azt sugallják, hogy ha egykor éltek, akkor az üledékek elemi és összetételi anomáliáinak feltárásával rátalálhatunk nyomaikra.
A szerzők erősen kételkednek abban, hogy korábbi fejlett civilizáció jeleire akadnánk itt a Földön, a megállapítások azonban hasznosak lehetnek az asztrobiológiai és antropocén kutatások során.