A vadon élő fajok több mint felét a kihalás fenyegeti

Az egyik legjobban veszélyeztetett észak-európai faj a lunda

Egy faj védelme érdekében a természetvédőknek a lehető legtöbb információra van szükségük – attól kezdve, hogy az hol él, hogyan szaporodik és milyen veszélyekkel néz szembe. Világszerte azonban több ezer fajról hiányoznak ezek az alapvető adatok, ami megnehezíti a védelmüket. Egy új tanulmány szerint ezeknél az „adathiányos" fajoknál a hír hiánya valószínűleg maga a rossz hír.

Megpróbálják megérteni a fajokat érintő veszélyeket

A kutatók gépi tanulási módszerekkel becsülték meg közel 7700 „adathiányos" faj védettségi állapotát, és megállapították, hogy valószínűleg ezeknek a 56 százalékát fenyegeti a kihalás. Az eredmények különösen aggasztók arra való tekintettel, hogy jelenleg csak azoknak a fajoknak a 28 százalékát tartják veszélyeztetettnek, amelyeknek a védettségi állapota ismert. Más szóval, ezeknek az állatoknak és növényeknek a negyede kihalhat anélkül, hogy tudnánk róla.

Az egyik legjobban veszélyeztetett észak-európai faj a lunda Forrás: Wkimedia Commons /Francesco Veronesi

A dolgok még rosszabbak lehetnek a valóságban, mint ahogy azt most gondoljuk

– mondta Jan Borgelt, a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem ökológusa, a tanulmány vezető szerzője a ZME Science online tudományos portálnak. – Valószínűleg több faj kerül veszélybe, mint azt korábban véltük.

A kutatók elemzésüket a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) veszélyeztetett fajok Vörös Listájának globális adatbázisára alapozták, amely több mint 147 ezer faj úgynevezett kihalási kockázatát kategorizálja.

Fajcsoporttól függően az állatok, növények és gombák 10-20 százaléka azonban adathiányosként (DD) szerepel.

Ahogy arra a szakemberek a Communications Biology folyóiratban publikált tanulmányukban rámutattak, egy faj akkor tekinthető adathiányosnak, ha nem áll rendelkezésre megfelelő információ a kihalás kockázatának felméréséhez az elterjedése és a populáció állapota alapján.

Egyes fajokat jobban érint, mint másokat

Ez egyrészt azoknak a tudósoknak problémákat okoz, akik megpróbálják megérteni a fajokat fenyegető veszélyeket, másrészt azoknak a döntéshozóknak, akik helyi, regionális vagy nemzetközi szinten próbálnak védelmi stratégiákat kialakítani.

Bár az adathiányos fajokat néha nem fenyegetettként kezelik, a tanulmányok alapján különösen fontosak a természetvédelmi szempontból, mivel nagyobb részüket veszélyeztetheti a kihalás, mint az elegendő adattal rendelkező (DS) fajokhoz képest

– olvasható a tanulmányban. – A biológiai sokféleségre gyakorolt hatásokat és változásokat elemző tanulmányok figyelmen kívül hagyják ezeket.

A szunda-krokodil rendkívül veszélyeztetett faj Forrás: Wikimedia Commons/Fritz Geller-Grimm

Aktuális kutatásuk során a tudósok egy gépi tanulási modellt építettek fel, több mint 28 ezer Vörös Listán szereplő faj meglévő adatai alapján, amelyek védettségi állapotát egyszer már értékelték. Beépítették a fenyegetettségükre, élőhelyükre és elterjedtségükre vonatkozó adatokat, és ezek alapján „betanították" a modellt, hogy olyan technikát hozzanak létre, amely előre jelezheti egy faj kihalási kockázatát.

A modellt a Vörös listán szereplő adathiányos fajok védettségi állapotának előrejelzésére alkalmazták, de bevitték a faj földrajzi elterjedési területét is.

A modell becslései szerint az elemzésben szereplő 7699 adathiányos faj több mint felét a kihalás fenyegeti, és egyes állatokat jobban érint, mint másokat. Az eredmények szerint a hüllők 59 százaléka, a kétéltűek 85 százaléka, a rovarok 62 százaléka és az emlősök 61 százaléka valószínűleg jó eséllyel fog kihalni a következő években.

Az eredmények azt is kimutatták, hogy az adathiányos fajok Dél-Ázsiában, Madagaszkáron és Közép-Afrikában magasabb fenyegetettségi szinttel szembesültek.

És bár ezek az eredmények kissé bizonytalanok, a legutóbbi hírek alátámasztják, hogy meglehetősen pontosak.