Az Új-Fundland és Labrador történeti erőforrásairól szóló törvény értelmében egy régészeti tárgy vagy jelentős kövület megtalálója a törvény szerint köteles jelenteni a felfedezést. Hacsak az illető nem rendelkezik engedéllyel, akkor egy tárgynak a régészeti környezetből való eltávolítása is bűncselekménynek számít, írja a HeritageDaily online tudományos portál.
Az érme a vikingek óta az első dokumentált európai kapcsolatfelvétel előzménye Észak-Amerikával, amelyet valamikor időszámításunk szerint 1422 és 1427 között vertek az angliai Londonban.
Az érmét VI. Henrik angol király „negyednemeseként" azonosították: egy kalapált, gyűrűs érméről van szó. VI. Henriket Angliában kétszer is megfosztották a tróntól: 1422 és 1461 között, majd 1470 és 1471 között uralkodott Anglia királyaként és Írország uraként. V. Henrik angol király és Valois Katalin egyetlen gyermeke volt, aki kilenc hónapos korában, édesapja halálakor került a trónra, majd nem sokkal később anyai nagyapja, VI. Károly halálával a francia trónra.
Uralkodása alatt tört ki a rózsák háborúja, a középkori Anglia több mint három évtizeden át tartó, dinasztikus felhangú összecsapás-sorozata volt, amelyben két nagy főúri párt, a Lancasterek és a Yorkok vetélkedtek a kormányzat irányításáért.
A mai napig rejtély, hogyan került az érme Új-Fundlandra, mivel az európaiak csak 1497-ben érkeztek meg Kanada atlanti partjaihoz, amikor John Cabot (más néven Giovanni Caboto) VII. Henrik angol király megbízásából indult expedícióra.