Ehnaton (eredeti nevén IV. Amenhotep) fáraó elhagyta Egyiptom hagyományos politeista vallásait, helyette bevezette az atenizmus imádatát, amelynek középpontjában Aton kultikus isten állt, akit napkorongként ábrázoltak.
Korai uralkodása alatt Ehnaton még követte a bevett fáraói istentiszteleti hagyományokat, de hamarosan bevezette az atenizmust, mint államvallást azáltal, hogy Atonnak dedikált templomokat és szentélyeket építtetett Egyiptom városaiban.
A fáraó halála után utódai azonban visszatértek a hagyományos istenségekhez, és elhatárolták magukat az atenizmustól. Ehnatont úgymond hiteltelenítették, a korabeli beszámolók „ellenségként" vagy „bűnözőként" emlegették, a történészek pedig gyakran „eretnek királyként" aposztrofálták.
Az Amarma projekt néven futó régészeti expedíció 2005 óta kutatja Amarna nekropoliszát, és 1977 óta folyamatos ásatásokat végez a Cambridge-i Egyetem által vezetett régészeti misszió kutatóinak támogatásával Tel El-Amarnában.
Az északi sivatagi temetőben végzett ásatások során a régészek egy fiatal nő temetkezési helyét fedezték fel: a maradványait textil- és növényi rostszövetbe csomagolták; a nő szirom alakú medálokból álló nyakláncot és három aranyból és steatit-ból (szappankőből) készült gyűrűt viselt az ujján.
Számos más temetkezéssel együtt egy kis aknás-kamrás sírba helyezték el, amely a 18. dinasztia (Krisztus előtt 1550-1292), Ehnaton uralkodása idejéből származik.
Az egyik gyűrűt Bász képe díszíti, aki női társával, Básztettel együtt ókori egyiptomi istenséget jelképezett, akit a háztartások és különösen az anyák, a gyermekek és a szülés védelmezőjeként imádtak. Az istent később minden jó védelmezőjének és minden rossz ellenségének tekintették.
A nő temetkezési helye az Amarna északi sivatagi temetőben található, az északi síroktól nyugatra, az alacsony sivatagi részen
– mondta Dr. Anna Stevens, a Cambridge-i Egyetem Régészeti Tanszékének munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Kis számú temetkezési aknát és sírt, valamint gödörsírokat is rejt.