Ökológiai katasztrófától tartanak Borneóban

Borneói nagyorrú majom

Környezetvédők attól tartanak, hogy hatalmas pusztulást okoz majd a borneói élővilágban az új indonéz főváros idén kezdődő építése, és az őslakos közösség életterét is fenyegeti. Az indonéz hatóságok arra számítanak, hogy Nusantara lakossága 2045-ig eléri az 1,9 millió főt, ami a tájkép megváltozásával, illetve a közlekedés és a gazdasági tevékenységek jelentős növekedésével jár Borneó szívében.

Nusantara lakossága 2045-ig elérheti az 1,9 millió főt

A Borneó keleti részén épülő Nusantara a tervek szerint 2024 végére veheti át Jakarta helyét az ország politikai fővárosaként. Jakarta ugyanis a talajszint süllyedése és a légszennyezés növekedése miatt egyre lakhatatlanabbá válik. Korábban hasonló projekt volt Brazíliaváros létrejötte Brazíliában, illetve Najpjidóé Mianmarban.

Hatalmas ökológiai katasztrófa lesz

– adott hangot aggodalmának Uli Arta Siagian, a Walhi indonéz természetvédelmi szervezet munkatársa.

Borneó - amelyen Malajzia és Brunei is osztozik Indonéziával, és amely a Föld harmadik legnagyobb szigete - különleges élővilágáról ismert, és olyan ritka állatok lakják, mint a nagyorrú majom, a ködfoltos párduc, az óriás denevér és az emsemakákó.

Borneói nagyorrú majom Forrás: Photononstop/Frederic Soreau/Photononstop/Frederic Soreau

Az indonéz hatóságok arra számítanak, hogy Nusantara lakossága 2045-ig eléri az 1,9 millió főt, ami a tájkép megváltozásával, illetve a közlekedés és a gazdasági tevékenységek jelentős növekedésével jár Borneó szívében.

Joko Widodo indonéz elnök hangsúlyozta: egy zöld városról álmodik, amely harmóniában áll a természettel.

Az új főváros egyik vezető tisztségviselője, Bambang Susantono egy decemberi sajtótájékoztatón a világ első fenntartható erdei városaként jellemezte a leendő Nusantarát, amely szerinte 2045-ig karbonsemlegessé fog válni.

Sofian Sibarani, a tervezéssel megbízott főépítész leszögezte: egy olyan várost akarnak létrehozni, amely együttműködik a természettel, és a dzsungel részévé válik, nem pedig átveszi annak helyét.
A kormány egy 56 180 hektáros területet különített el Nusantara felépítésére. A legelső projektek között szerepel a parlament, munkásszállások, egy gát, egy mecset és a mitológiai madár, Garuda formáját öltő elnöki palota létrehozása.

Jakarta a világ egyik legsűrűbben lakott városa

Azonban a tervek szerint a 466 ezer milliárd rúpiába (28 milliárd euró) kerülő Nusantara megépítése nemcsak a növény- és állatvilág, hanem az őslakos közösségek létét is fenyegeti. A balik törzs egyik temetőjét például már lerombolták egy gát megépítése érdekében. A törzsfőnök, Sibukdin attól tart, hogy vadászó-gyűjtögető közössége teljesen elveszíti életterét.

Az 1970-es évek óta a törzs által használt erdő 90 százaléka esett a gazdasági tevékenység áldozatául

– magyarázta Sibukdin.

Az indonéz főváros átköltöztetésére egyebek között azért van szükség, mert egy 2021-es tanulmány szerint a Jáva-tenger partján fekvő Jakarta évente hat centimétert süllyed a talajvíz kontrollálatlan használata miatt. Óvintézkedések híján 2050-ig a jelenlegi főváros negyede víz alá kerülhet - figyelmeztetett a kutatás-fejlesztésért felelős indonéz ügynökség.

Alföldi trópusi erdő határa betolakodó olajpálma ültetvénnyel Indonézia Borneo szigetének részén, Kelet-Kalimantanon. Amikor a terültetet körbevevő védett erdőt kezdik kivágni, sokkal valószínűbb, hogy a védett erdőirtással szembesül a jövőben Forrás: LandSat

Jakarta a világ egyik legsűrűbben lakott városa, az agglomerációt is beleszámítva harmincmillióan élnek benne.

A városban a közlekedés, a hulladékszállítás hiányosságai és a szénerőművek miatt nagy a légszennyezés. A kormány becslése szerint a hatalmas közlekedési dugók többmilliárd dolláros veszteséget okoznak a gazdaságnak.

A költözés szükségességét katasztrófavédelmi érvek is alátámasztják: amíg Jakarta egy földtani törésvonal közelében fekszik, a mintegy ezer kilométerrel távolabb lévő Nusantarát már nem fenyegetik annyira a földrengések.

Továbbá a mocsaras területen épült Jakartában gyakoriak az áradások, és kutatók attól tartanak, hogy problémát jelenthet a lakosság ivóvízellátása, ha nem áll le a főváros terjeszkedése.

Több mint 17 ezer szigetével Indonézia a világ legnagyobb szigetországa, és 270 millió lakosával a legnépesebb muszlim ország. Viszont lakossága és gazdasága aránytalanul súlyosan terheli Jakartát és Jáva szigetét. Az indonézek 56 százaléka, 156 millió ember Jáván él. Összehasonlításképpen: az új fővárosnak helyet adó Kalimantan tartományban mindössze négymillióan élnek.

(MTI/AFP)